Heti útravaló- 39. hét

„Egymást terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét.” Gal 6,2

Bármilyen közösséget is veszünk alapul, egy kulcsfontosságú kérdés, hogy a közösség tagjai mennyire tudnak egyetértésben, egymást segítve/támogatva együtt élni. Ugyanolyan fontos ez a kérdés egy kisebb és nagyobb közösségben egyaránt, tehát gondolhatunk itt a család közösségére, de akár gyülekezetre, egy településre is. Érdekes azt megfigyelni, hogy milyen sok konfliktus forrása lehet a generációk közti „megnemértés”. Fiatalként sokszor nem tudunk mit kezdeni mindazokkal a szokásokkal, hagyományokkal melyek jóval idősebbek nálunk. Másfelől meg, ahogy egyre idősödik az ember, talán egyre nehezebben tudja felvenni az iramot a körülöttünk egyre nagyobb sebességgel zajló világgal. Az ember minden egyes életszakaszának megvan a maga sajátos gondolkodása és amikor ezek a generációk közötti különbségek egymásnak feszülnek, az szülhet némi nézeteltérést egyes vitás kérdésekben. Két álláspont ütközése azonban nem mindig jelenti azt, hogy az egyik félnek igaza van, a másiknak pedig nincs. Lehet egy ugyanazon véleményen vannak, csupán csak más szemszögből közelítik meg a kérdést. Ezért is olyan fontos, hogy legyen kommunikáció, legyen kapcsolat ember és ember, fiatalok és idősek között. Hiszen, ha van párbeszéd, akkor könnyen rájövünk arra, hogy mi mindent tanulhatunk egymástól, milyen sokféleképpen segíthetjük, támogathatjuk egymást. Éppen így arra is van lehetőségünk, hogy egymás terheit elhordozzuk, egymás szenvedésein, bajain könnyítsünk. Nem valami emberi eszme szülte ezt a gondolatot, hanem Jézus Krisztus tanítása, ki maga is számtalan alkalommal felemelt másokat.

Oly sokféleképpen lehetünk egymás támaszai. Egy találkozás, egy nagy beszélgetés, az emlékek felelevenítése. Megosztjuk egymással azt, amink van. Idősebb embertársaink megoszthatják élettapasztalataikat, tudásukat a fiatalabbakkal, a fiatalok megoszthatják ugyancsak saját tudásukat (pl. a modern kor eszközeinek használata), vagy segíthetnek olyanokban, ahol fizikai erőlét szükséges. Mindannyian hordozunk olyan kincseket, miket érdemes megosztani egymással!

 „Egymás terhét hordozzátok…” Terhek alól senki sem kivétel, legyen akár fiatal, akár idős. Mindannyiunknak megvannak a magunk terhei. De van-e, aki segít ezek hordozásában, van-e, aki az ember mellé áll és megtámogatja? Jézus Krisztus arra hívott el bennünket, hogy ne nézzük tétlenül, ha valaki gondokkal küzd, hanem tegyünk azért, hogy a gondok megszűnjenek. Sokszor nem könnyű lépni, főleg, mikor a magunk terheivel is alig tudunk megküzdeni. De mekkora csoda az, mikor azon kapjunk magunkat, hogy míg mások terhein könnyítünk, addig a magunk terhei is könnyebbé válnak. Igen, a szeretetben megnyilvánuló cselekedetekben ilyen mérhetetlen áldásokban lehet részünk!

Ma, az idősek világnapján, újra érdemes felhívni a figyelmet a felebaráti szeretet, egymás megbecsülésének a fontosságára. Arra, mennyire fontos, hogy odafigyeljünk időseinkre, kik gondoskodó szeretetükkel óvtak, neveltek bennünket, egyengették előttünk az utat!