Miért éppen digitális tananyag? És főleg … milyen?

Sokan sokféleképpen próbálkoznak digitális tananyagok készítésével, és hát, meg kell mondanunk, hogy nem mindig működik, főleg a közoktatásban. A Válaszút programban kidolgozott digitális formátum eddig azonban biztató eredményeket mutat. Az alábbiakban azt kíséreljük meg leírni, hogy milyen elvek alapján állítun kössze egy ilyan anyagot, hiszen ennek felhasználhatósága a legkevésbé sem korlátozódik a program kereteire.

Az első, talán legfontosabb elv az volt, hogy olyan tananyagok szülessenek, amelyek figyelembe veszik a későbbi felhasználók élethelyzetét, jellegzetességeit. Hiába készítenénk 20 perces videókat, hiába magyarázna valaki egy kamerába, és az is kevés haszonnal kecsegtetne, ha hosszú szövegeket másolnánk online felületre. Mindezek alapján a digitális tartalom alábi szabályait igyekszünk betartani:

  1. Soha ne legyen hosszabb a tananyag 20-25 percnél. Nem csináják meg, nehéz akár csak ennyi időt kisajtolni a napból
  2. MIndig legyen interaktív tartalom (kattintható, játékos, azonnal visszajelzést adó)
  3. Legyen visszajelzés – egyrészt azonnal, arra, hogy az aktuális feladat sikerült-e, de középtávú feedback is fontos, többek köztött arra, hogy egy diák hogyan is áll a többiekhez képest. d) A rendszer képes legyen arra, hogy visszejelezze a fejlődést, ne csak a tudást.

Abban bízunk, hogy a program keretein belül immár lassan 40, a fenti elvek alapján elkészült, tartalom megfelel a kihívásoknak, és a nagyon szép kezdet után tovább erősítia  diákok tanulási motivációját!