Ünnepi útravaló az új esztendőre
A reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által. (Róm 5,5)
A mögöttünk lévő és a még előttünk álló esztendő határa talán egy olyan pont az ember életében, amikor egy kicsit eltöpreng a múlton és latba veszi a jövendő lehetőségeit. Talán ilyenkor elgondolkozunk egy kicsit azon, az elmúlt év milyen sikereket, örömöket, valamint milyen plusz terheket, nehézségeket hozott. A 2022-es év több tekintetben sem volt egyszerű. Korábban nem látott kihívásokkal kellett szembenézni, akár a járványra, akár a szárazságra, akár a jelenleg is zajló háborúra gondolunk. Ebben a pillanatban is érezhetjük, érzékelhetjük, mindezen tényezők negatív hatásait. Kérdés tehát, hogy mit várhatunk a következő, a 2023-as évtől? Nem tűnik-e bolondságnak, vagy naivitásnak bármi jót is remélni a közeljövőben?
Ha figyelmünk csak a terhekre, gondokra, nehézségekre korlátozódik, akkor racionálisan végig gondolva valóban nem sok jóra számíthatunk. De a hívő ember életében van valami többlet, valami olyasmi plusz, ami miatt a lemondás helyett, bizalommal tekint a jövőbe. A reménység élhet a szívünkben, ha Istentől megkaptuk a Szentlélek ajándékát, azt az élő hitet, hogy bármi történjék is ezen a földön, életünk kezdete és vége Isten kezében van. Ez a hit pedig reménységgel tölti el a keresztyén ember szívét. Hogy Isten nem ad ránk akkora terhet, amit vele együtt, tőle elkérve az erőt ne tudnánk elhordozni.
A hitetlen ember szemében ez talán nem több, mint értelmetlen, naiv rajongás. A hívő ember számára azonban ez a reménység élete mozgatója. Ezen reménység okán nem omlik össze a terhek alatt. Ez a reménység viszi őt előre és nem engedi, hogy feladja a küzdelmet. Ez a reménység nem szégyenít meg, nem kell miatta szégyenkezni, ha esetleg valaki értelmetlenül néz ránk, mert ez a reménység Isten élő szeretetétől, Jézus Krisztustól származik.
A szeretet mindent remél… olvassuk a szeretethimnuszban. Akiben ez a szeretet, akiben maga Jézus Krisztus munkálkodik, az a jövőt is reménnyel a szívében várja. Nem azért, mintha nem venne tudomást a körülötte lévő gondokról, tragédiákról. Nem is azért, mintha ő nem lenne „eléggé” megterhelve, vagy még nem tapasztalt volna valódi fájdalmat, szorongást. Hanem azért, mert mindezt ő le tudja rakni Isten elé. Azt tudja mondani, hogy „Uram, itt állok megtörten, gyengén, félelmekkel teli. Jöjj és szabadíts meg. Szívemet átadom neked, te formáld, vedd el mindazt, ami árnyékként borul az életemre. Segíts felállni. Bízom benned. Szeretlek Uram.”
Hogyan érdemes nekiindulni az új évnek? Csakis Jézus Krisztussal együtt. Karácsonykor megünnepeltük az Ő eljövetelét. Az új évnek az elején ünnepeljük azt, hogy még mindig nem hagyott magunkra, nem hagyott el minket. A sok-sok nehézség ellenére sem vette le rólunk szeretetet sugárzó tekintetét. Ő nyújtja a kezét és várja, hogy te megragadd. Döntened viszont neked kell!
Hogy szeretnél nekivágni a 2023-as évnek? Krisztussal vagy Krisztus nélkül. Jézus Krisztus maga az élet, az erő, támasz, kőszikla. Válaszd az életet!
