Heti útravaló- tizenegyedik hét
„Bizony, bizony, mondom néktek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” Jn 16,23a-24
A nehéz időkben az ember szívében nem csak a félelmek, aggodalmak száma növekszik, hanem a vágyak, kéréseké is. „Olyan jó lenne…” – születik meg bennünk egy-egy gondolat. Olyan jó lenne, ismét szabadon járni… olyan jó lenni szeretteinket ismét szabadon, kötöttségek nélkül meglátogatni… olyan jó lenne ismét, kötöttségek nélkül munkába állni… Sok-sok olyan vágy, aminek megvalósulásába csupán kevés beleszólásunk van. Mégis van valaki, aki a legnagyobb terheken is tud könnyíteni, valaki, akinek hatalma van élet és halál, járvány, betegség felett! Ez a valaki a Szentháromság Isten!
Jézus imára buzdítja az övéit. Hiszen nemsokára egy teljesen új élethelyzetbe kerülnek. A tanítványokból apostolok lesznek. Eddig hallgatták a tanításokat, ezután ők fogják tanítani az embereket. De ebben az új élethelyzetben sem maradnak magukra. Eljön a másik Pártfogó, a Szentlélek, aki felruházza őket mindennel, amire a szolgálathoz szükség van. Lesz olyan, hogy elfáradnak. Lesz, hogy elszomorodnak. De még ebben a helyzetben sem szabad megfeledkezniük az imáról, a könyörgésről, arról, hogy kéréseiket az Atya elé tárják. Azonban nem mindegy, hogy ezt milyen formában teszik. Azt mondja Jézus: „az én nevemben”. Ha kérnek valamit Istentől, azt Jézus nevében tegyék. Mert Ő az egyedüli közbenjáró, aki folyamatosan könyörög értünk, emberekért. Egyedül csak rajta keresztül lehet igazán szoros kapcsolatunk az Atyával. „Amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” Nem mindegy azonban, hogy mit és milyen indulattal kérünk! Mielőtt bármit is kérünk, fel kell tennünk a kérdést, hogy az, amit kérni szeretnék, valóban a szereteten alapszik-e? Nem ellenkezik-e Krisztus parancsaival? Valódi békét, nyugalmat, szeretetet teremt bennünk és másokban? Akkor tudunk helyesen kérni az Atyától, ha előtte megismerjük. Őt pedig akkor ismerhetjük meg, ha ismerjük Krisztust. A tanítványoknak volt ismeretük a Mesterről. És amit nem is értettek akkor még, azt a Szentlélek világossá tette előttük. Bennünk is a Szentlélek ezt a munkát képes elvégezni. Világossá teszi, ami homályos, segít abban, hogy az Atyát és a Fiút még inkább megismerjük.
„Kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.”
Rengeteg energiát belefektetünk abba, hogy földi örömöknek a birtokosai lehessünk. Azonban a mi legnagyobb örömünk is akkor válik teljessé, hogy ha azon ott nyugszik Isten áldása is. Ezért jó, ha tudunk kérni. Ha félre tudjuk tenni az emberi makacsságot, az „én jobban tudom” mentalitást és helyette alázattal le tudunk borulni a világ Teremtője előtt. Mert Ő az örömöket megsokszorosítja, a terheket könnyebbé teszi.
Ha van az életedben valami, amivel nem boldogulsz, ha úgy érzed, elfogy az erőd, ha szeretnél valahonnan reményt meríteni, szeretnél szeretetben gazdagodni és másokat is meggazdagítani, akkor vésd jól szívedbe Krisztus tanítását, aki ezt mondja: „Amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek!” Vedd komolyan!
