Heti útravaló- kilencedik hét
„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” Jn 13,34-35
Híres művészek alkotásin fel lehet fedezni olyan apró stílusjegyeket, amik kifejezetten csak arra az adott művészre jellemzők. Ezek alapján állapítják meg az adott művészeti ágban otthonosan mozgók, hogy ez az adott mű XY keze alkotása. Vagy milyen fontos szerepe van egy-egy cég vagy márka logójának! Például, ha egy autóra ránézünk, általában először a logóra terelődik a tekintetünk, hogy vajon milyen márkájú is ez az autó (persze a profibbaknak elég csak az autó formájára ránézni, és máris megállapítják, ki gyártotta azt). Fontos a cégek számára, hogy a vevő lássa, ezt a terméket bizony ő gyártotta, mint ahogy a vevő számára is fontos, hogy lássa, kinek a termékét veszi meg.
Jogosan merül hát fel a kérdés: honnan tudja meg a világ, hogy mi Krisztushoz tartozunk, az Ő tanítványai, keresztyének vagyunk? Erre a kérdésre maga Jézus ad választ: „Arról fogja megtudni a világ, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” Nem is hangzik olyan bonyolultnak, igaz? Pedig, ha mélyen elgondolkozunk rajta, nem is olyan egyszerű ez! Mert előtte Jézus mást is mond: „Ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást.” Na de hogyan szeretett/szeret minket Ő? Ez a nem mindegy! Mert a benne élő szeretet nem ismer határokat vagy korlátokat! Ő maga volt a szeretet, Isten szeretete öltött emberi testet. „Nem tud nem szeretni, mert Ő a szeretet…” – szoktuk énekelni egy ismert dicsőítő dalban. Jézus, még ha meg is fedett valakit, azt is szeretettel a szívében tette, nem gyűlölettel. Még arra a tömegre is szeretettel tekintett, akik először magasztaltál, aztán a halálát kívánták. Nem utálta Ő a katonákat sem, akik leköpték, megalázták, bántották. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Őszintén, amikor megnéztél egy Jézus életéről, kereszthaláláról és feltámadásáról szóló filmet, vagy csak amikor a Bibliából elolvastad a húsvéti történetet, nem született-e benned harag és nem fordult-e meg a fejedben, milyen büntetést szabnál ki azon gonosz embereknek, akik Jézussal így bántak? Bevallom, nekem nem sikerült. Még most is, ha olvasom, néha fellobban bennem a harag lángja azon emberek iránt! Pedig Jézus azt szeretné, ha még őket is tudnánk szeretni. Igen, azt is, akivel a héten csúnyán összevesztél. Azt is, akit nagyon utálsz amiatt, hogy máshogy gondolkodik egy témáról. Azt is, aki korlátoz a szabadságodban, a kiteljesedésedben.
Jézus azt az új parancsot adja a tanítványoknak (régieknek és újaknak egyaránt), hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett és szeret ma is bennünket. Ugye, hogy nem is olyan egyszerű! De nem lehetetlen és lehet rá folyamatosan törekedni. Most a böjt idején, igyekezzünk minél több lelki elcsendesedést tartani, gondoljuk át, hogy kik iránt érzünk gyűlöletet, haragot és gondolkodjunk egy kicsit azon, hogy tényleg előrébb vagyunk-e azzal, ha haragunkat szavak, vagy tettek formájában kifejezzük mások felé. Nagyon nehéz egy olyan világban megmaradni szeretetben, ahol nagyon sok oldalról éri támadás a keresztyénséget, de mint mondtam: nem lehetetlen. Ebben pedig maga Jézus lehet a segítségünkre, Ő a szeretet, ezért lehet a szeretetünk forrása. Belőle töltekezhetünk, hogy aztán másokat szeretetben gazdagítsunk.
„Az ajándékozó bővelkedik, és aki másokat felüdít, maga is felüdül.” Igen, szeretetet is lehet ajándékozni! Drága kincs az! Élj vele – élj Vele!