Heti útravaló – 44. hét

„Védelmezzétek a nincstelennek és az árvának a jogát, szolgáltassatok igazságot az elesettnek és a szűkölködőnek! Mentsétek meg a nincstelent és a szegényt, ragadjátok ki a bűnösök kezéből!”

Zsolt 82,3-4

A 82. zsoltár egyfajta szemrehányás a nép vezetőivel szemben, akik megfeledkeztek arról, hogy a hatalom, amivel uralkodnak, kitől is származik. (Érdemes a teljes zsoltárt elolvasni annak érdekében, hogy tisztább képet kapjunk annak mondanivalójáról.) A zsoltáros, aki szinte már prófétikus hangnemben szólal meg, a vezető embereket, a nagy hatalommal rendelkező embereket arra figyelmezteti, hogy a hatalom, ami a kezükben van, nem magától értetődő, hanem ez is Istentől van. Ha pedig Istentől van, akkor az azt is jelenti, hogy ezzel a hatalommal nem csak jogok, de egyúttal kötelességek is járnak. Mint például az, hogy megoltalmazzák, megvédjék azokat az embereket, akik ki vannak szolgáltatva más, gonosz embereknek. Miért van szükség az erre való emlékeztetésre? Azért, mert sokan visszaéltek a hatalmukkal, mindenki fölé helyezték magukat, még Isten előtt sem alázkodtak meg. Dölyfössé és felfuvalkodottá váltak. Azonban a zsoltáros emlékezteti őket a kötelességükre, és arra, hogy a hatalmukat egyedül Isten jóindulatából, akaratából gyakorolhatják az emberek felett.

Mire tanít meg bennünket ez a zsoltár? Arra, hogy lehetőségeinkkel, emberi kapcsolatainkkal, javainkkal bölcsen éljünk. Azért, mert okkal kaptuk azokat. Ma is, akik nagyobb hatalommal, nagyobb földi javakkal bírnak, azoknak a felelősségük is nagyobb. Tudván azt Jakab leveléből, hogy aki tudna jót cselekedni, de nem cselekszi, bűne az annak.

Keressük meg azokat a lehetőségeket az életben, amin keresztül másoknak is segíthetünk, hogy az Úrtól kapott tálentumaink ne maradjanak parlagon heverve, hanem éljünk azokkal bölcsen, Isten dicsőségére!