Heti útravaló- 32.hét

„Jézus ezt mondta neki: Bizony mondom neked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem. Péter így válaszolt: Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg. Ugyanígy beszélt a többi tanítvány is.” Mt 26,34-35.

Egy jól ismert történet képkockái villanhatnak meg az emlékezetünkben, amikor ezt a két verset elolvassuk. Jézus a hamarosan bekövetkező kereszthaláláról, majd harmadnapi feltámadásáról beszél tanítványainak. Nem lehetett ezt kellemes hallgatni. Akit szeretünk, arról nem szeretünk rossz híreket kapni, annak lehetőségéről pedig, hogy hamarosan meghal, még hallani sem akarjuk. Mert talán nem tudjuk, hogyan viselkednénk abban a szomorú pillanatban, vagy nem tudjuk, hogyan viselnénk el, ha egy szerettünkkel valami baj történne. Még belegondolni se merünk. A tanítványok pedig egyenesen Jézustól hallják a rosszhírt. „Elképzelhetetlen.” „Mi ezt úgysem fogjuk hagyni” – gondolják magukban. Sőt Péter biztosítja arról Jézust, hogy még a halállal is szembe mer nézni, de mindvégig kiáll mellette, nyilvánosan, az emberek előtt is felvállalja tanítványi voltát.

Ismerjük a folytatást, hogy ez nem így lett. De Jézus tudta is ezt előre. És ez az, ami igazán csodálatos ebben a két Igében. Tudja Jézus, hogy ami most következik, azzal a tanítványai nélkül kell szembenéznie. Ismeri már őket eléggé. De mégsem szidja meg őket. Mégsem teremti le őket a sárga földig, hanem később, amikor feltámadása után újra találkoznak, ugyanazzal a szeretettel fogadja őket, mint az első alkalommal, vagy akár most, a Gecsemáné-kertben.

Igen, teljesen jó és jogos a következtetés, ha arra gondolsz, hogy Jézus ilyen kegyelmes Úr. Igen, Ő ennyire szereti az övéit. Ő ennyire szereti ma is azokat, akik követik Őt, akik uruknak vallják, azokat, akik keresik Őt. Felfoghatatlan és érthetetlen ez a szeretet. De nem is kell felfogni és nem is kell megérteni, hanem csak szimplán elfogadni. Engedni, hogy téged szeressen. Nincs felső limit azok számában, akiket Ő szeret.

Jogos az a következtetés is, ha arra gondolsz, hogy Ő a hibáival együtt is szereti az embert. Ezek a tanítványok közel sem voltak tökéletesek. Sőt! Ők is sokat féltek, sokat aggódtak. Nagy szavakkal dobálóztak, amit nem tudtak megtartani. És Jézus így is elfogadta őket. Sőt azt mondta: radírozzuk ki, ami nem jó, rakd le a kereszt tövébe mind azt, ami miatt félsz, ami miatt aggódsz, ami miatt rosszul érzed magad, és töltekezz fel békével, szeretettel. Azt mondja Jézus: „én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.”

Ma, akármilyen lélekkel, szívvel olvasod ezt a néhány sort, tudd, hogy Jézus téged is keres, téged is szeret, és hív, hogy az Ő tanítványaként te is megtapasztalhasd azt a békét, amit Ő kínál.