Heti útravaló- 24. hét

„Az Isten útja tökéletes, az Úr beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek.” Zsolt 18,31

Dávid hálaadó szavai élete egy nehéz időszakát követően születtek meg. Érdekessége ennek a zsoltárnak, hogy nem csak a Zsoltárok könyvében maradt ránk, hanem megtalálhatjuk Sámuel második könyvében (2Sám 22), sőt, ez a vers, amit kiemeltünk a zsoltárból, a Példabeszédek könyvében is olvasható (Péld 31,5). Talán érzékeljük, hogy micsoda súlya van ezeknek a szavaknak. Olyan igazságot fogalmaz meg, amit az Istenhez hűséges, az Őt szeretők, a benne bízók ugyancsak átélhetnek.

Ismerjük jól Dávid és Saul király viharos kapcsolatát, hogy milyen sokszor került Dávid életveszélybe. Mennyi üldöztetést, fenyegetést, félelmet és aggódást kellett elszenvednie. Azonban minden fájdalom és minden könnycsepp ellenére mégiscsak hálaadással tekint Teremtő Urára, hiszen Ő oltalmazta meg a legsötétebb időkben is. Valódi meggyőződéssel tudja Dávid megvallani, hogy az Úr útja tökéletes. Lehet mi emberek sokszor kesze-kuszának, sőt már-már értelmetlennek találjuk Isten terveit. De a végén mindig megszégyenülve kell azt belátnunk, hogy Isten terveinek a nagyságát és csodáját fel nem foghatjuk teljes mértékben. A hitetlen ember szemében ezek az utak nem vezetnek sehová, a hívő ember számára azonban világossá válik, hogy Isten útja az életbe vezet.

Ugyancsak valódi hittapasztalat volt Dávidnak, amikor bizonyságot nyert Isten ígéreteinek a beteljesedéséről. Az Úr beszéde igazság, az élet forrása a benne hívőknek. Isten oltalmazó kegyelmét is átélhette Dávid, hiszen nagy veszedelemből menekítette meg az Úr. Halálos fenyegetésnek volt kitéve, bujdosnia kellett, jövője bizonytalanná vált. Minden nehézsége ellenére bizalma mégsem ingott meg Istenben, nem szűnt meg könyörögni a szabadításért. És az Úr meghallgatta könyörgését!

Volt itt szó útról, igaz szóról és élet-oltalmazásról. Jézus Krisztus azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Isten útjainak az iránya, szavának igazsága és az élet védelme Jézus Krisztusban koncentrálódik.

Ezért kell Jézus Krisztust keresnünk, Őt követnünk, hiszen általa nyerhetünk mi magunk is bizonyságot arról, milyen az Úr útján járni, hogy ígéretei a mi életünkre nézve is érvényben vannak és hogy Ő szüntelen körülöleli oltalmazó jobbjával gyermekeit.