Heti útravaló- 43.hét

„Most viszont inkább bocsássatok meg neki, és vigasztaljátok meg, hogy a túlságos nagy szomorúság valamiképpen meg ne eméssze az ilyet. Ezért kérlek titeket, tanúsítsatok iránta szeretetet.”
2Kor 2,7-8.

Pál apostol a gyülekezet pásztorálása során megélt hatalmas örömeket és nagyon mély szomorúságokat is. Örvendezett annak, hogy a közösség szívében Isten Lelke munkálkodott és szívüket az Úr Jézus Krisztusra hangolta. Azonban szomorú volt, hogy bizonyos tévtanítók nemhogy Krisztus tanítása ellen, de Pál apostol személye ellen is beszéltek. Megfigyelhetjük ezért a levélben, hogy Pál kénytelen igazolni apostoli tisztét a gyülekezet előtt. Fájdalommal tölti el Pált, hogy azok előtt kell magyarázkodnia, akiket gyermekeiként szeretett. Sőt, az is szomorúságra ad okot, hogy közösségen belül büntetést kellett kiszabni egyik testvérükre, aki nagy bűnt követett el. A közösség száműzte ezt az embert közülük. De nem örökre! És ebben más ez a gyakorlat, mint amit korábban a nép vezetői gyakoroltak a bűnös emberen. Ennek az embernek, aki a korinthusi gyülekezet tagja, egy időre el kellett hagynia a közösséget, de most bűnbánattal a szívében tért vissza. Ezért Pál arra buzdítja a gyülekezetet, hogy bocsássanak meg neki. Eljött a megbocsátás ideje! De ne csak bocsássanak meg neki, hanem vigasztalják, karolják fel, támogassák, nehogy a bűnbánat miatti szomorúság feleméssze őt teljesen. Tanúsítsanak iránta szeretetet. Ez a megbocsátás gyakorlata, amire Krisztus is elhívott, felhatalmazott bennünket.

Ezt a gyakorlatot nem csak a gyülekezeti életünkben, de más közösségeinkben, felebarátaink körében is gyakorolhatjuk. Egy-egy megbántás után nagyon nehéz legyőzni magunkban a sértettség érzését. Sokszor úgy bosszuljuk meg a minket ért sérelmeket, hogy szándékosan nem bocsátunk meg másoknak. Még akkor sem, ha ők már megbánták, amit tettek. Ellenben Pál egy teljesen más gyakorlatot tár elénk. Bocsássunk meg egymásnak! Furcsa talán belegondolni, de akár egy bocsánatadás is lehet segítség valaki számára. A megbocsátással lelki terhet vehetünk le annak a szívéről, aki megbántott bennünket.

Így áradhat a szeretet minden körülmény között! Ez az igazi krisztusi szeretet, aminek mi is a birtokában lehetünk. Mert ez a szeretet nem rombol, hanem épít. De nem falakat, hanem hidakat épít a szívek között! Légy te is szeretetadó, hídépítő, szeretethíd-építő!