A hétköznapi hősök, akik köztünk járnak – Önkéntesünk tollából
Biztosan írhatnék másról is, hiszen számtalan csodálatos embert ismertem meg a Szeretetszolgálatnál, de vele dolgoztam a legtöbbet, és ő volt az, aki a lényével legjobban megérintette a lelkemet.
A Nyugatiban találkoztam vele először, már akkor is nagyon szimpatikus volt a kedvességével, a segítőkészségével. Legközelebb az első záhonyi látogatásomkor dolgoztam vele újra, majd minden éjszakás műszakban, amit ott töltöttem. Ő Brian, a 27 éves amerikai srác, aki önkéntes tolmácsként segítette a menekültek fogadását. Az angol mellet magyarul is elég jól beszélt, amellett oroszul is tudott kommunikálni. Sok kép él a fejemben vele kapcsolatban.
Brian, ahogy ül a földön és egy cicát simogat, vagy egy kislánnyal bújócskázik. A gyerekeknek színest és kifestőt oszt, amit lapjára szedtünk, hogy mindenkinek jusson. A pénztárnál segít az utazás intézésében. Befelé vagy kifelé húzza a hatalmas bőröndöket, hogy segítsen a vonatról le vagy felszállásban. Majd beugrik egy szendvicsért vagy vízért, amit visz valakinek, közben van pár kedves szava hozzánk is. Hol itt, hol ott tűnik fel a göndör haja és a zöld pólója, ahogy beszélget az újonnan érkezettekkel, hogy ki, miben szorul segítségre.
Állandóan fáradt, mert már hetek óta minden éjszaka dolgozik. Hajnalban ledől kicsit az egyik pici helyiségben, egy kemping ágyra, de a lelkemre köti, hogy ébresszem fel, ha jön egy vonat vagy busz. Nekem Ő olyan tiszta, romlatlan, tele szeretettel, kedvességgel, segíteni akarással. Azt vettem észre, hogy ha valaki Brianről beszél, akkor elmosolyodik, őt mindenki szereti. Az egyik kedves új barátom azt mondta rá, hogy „olyan, mint Teréz Anya, csak férfi kiadásban”. A kedvességével, a mosolyával, a segítségével sok menekültet átsegített az első nehéz perceken, ami a hazájuk elhagyása okozott.
A harmadik Záhonyban töltött éjszakám reggelén, nagy öleléssel búcsúztunk egymástól. Neki ez volt az utolsó éjszakája, amit itt töltött. Hamarosan visszautazik Amerikába. Hálás vagyok azért, hogy megismerhettem. Sok-sok ilyen csodálatos emberre lenne szüksége a világnak, mint Brian.
Írta: T. Tünde – szegedi önkéntes
(A statisztikák szerint Brian 222 órát dolgozott le a Szeretetszolgálatnál a menekültválság kezdete óta, amivel ő az első az önkénteseink között.)
