Legyetek merészek és merjetek nagyot álmodni!

„Van olyan fiatal, akivel középiskolásként kezdtünk el együtt dolgozni, részt vett a képzéseinken, egyetemistaként megalapította a cégét, szereztünk hozzá befektetőt és most fog kilépni a nemzetközi piacra, azaz végigkísértük az ötletét az álomtól a megvalósulásig. Szóval semmi sem lehetetlen!” – üzeni a pályakezdő fiataloknak Kovács Zsolt, a Startup Campus nemzetközi innovációs központ és startup inkubátor ügyvezető igazgatója, akivel a Nyilas Misi Ösztöndíjprogram kapcsán beszélgettünk.

Mi vezetett a Startup Campus gondolatáig, illetve megvalósulásáig?

Alapvetően mindig is olyan projektekben szerettem dolgozni, az motivált, hogyha kézzelfogható eredménye és hozzáadott értéke van a munkámnak, például szerepem van az emberek fejlődésében vagy csapatok sikeressé tételében. Korábban az egyetemi világban dolgoztam karrierterületen, aztán egy innovációs ügynökségnél, tehát mindig kerestem azt a lehetőséget, hogyan lehet ösztönözni, segíteni, motiválni az embereket.

Akkor minden az egyetemen kezdődött?

Igen. Hosszú időt töltöttem el az egyetemi világban, nemcsak mint egyetemista, hanem mint munkavállaló is. Így volt rálátásom arra, hogy milyen hiányterületek vannak, hol lehetne fejleszteni. Egy jó csapatba bekerülve, közös ötleteléseket követően fogalmazódott meg egy „vállalkozásösztönző” startup program létrehozásának ötlete. Az volt a célunk, hogy összekössük az egyetemi, innovatív ötleteket a vállalkozókkal, befektetőkkel, hogy ezáltal bemutatkozhassanak, felfedezhetővé váljanak a tehetségek. Arra törekedtünk, hogy segítsük őket az ötletből eljutni egészen egy vállalkozás alapításáig, ehhez pedig igyekeztünk képzést, tudáshálózatot, mentorokat biztosítani.

2015-ös alapítás óta eltelt hét év, hogyan fejlődött tovább a Startup Campus?

Hosszú utat jártunk be az első lépések óta. A fókuszunk már picit áttevődött az egyetemek világáról a vállalatok irányába, hiszen Üzbegisztántól Marokkóig dolgozunk ügyfelekkel, partnerekkel, de egy dolog sosem változott a Startup Campus életében: a tehetséggondozás maradt az egyik zászlóshajónk.

A mai világban miért fontos a tehetséggondozás?

Egy olyan kommunikációs zajokkal teli világban élünk, ahol sok esetben nem találkozik a lehetőség a tehetséggel. Egy tehetséggondozó programnak – mint amilyen a Nyilas Misi Ösztöndíjprogram is – az a feladata, hogy megtalálja az arra alkalmas jelölteteket és elvigye nekik a lehetőség információját, megmutassa, hogy azzal a tudással vagy abból a helyzetből mit lehet kihozni. Ha elértük a tehetséges fiatalokat, akkor át kell adni nekik a tudást, képezni, mentorálni őket, amikor pedig megtörtént a tudás elmélyítése, jöhet a gyakorlati megvalósításban való támogatás és ösztönzés.

Hány fiatal elindulásában segítettek már?

Programjainkon keresztül a partnereinkkel közösen több száz fiatalt támogattunk, inspiráltunk különféleképpen az elindulásban, fejlődésben, a Startup Campussal pedig több tucat vállalkozás alapításában vettünk részt.

A Startup Campusnak a brit és német piacon is vannak irodái, ezáltal ha egy innovációban akkora perspektívát látnak, akár a külföldi piacra lépését is segíteni tudják, igaz?

A külföldi jelenlétnek számunkra két hozzáadott értéke van. Egyrészt látjuk azt, hogy mi történik kint, a másik pedig, hogy lokálisan is tudjuk a vállalkozásokat segíteni a nemzetközi piacra lépésben. Ez a jelenlét akkor értékelődik fel még jobban, ha például tárgyalunk egy marokkói (Európán kívüli) partnerrel. Ugyanis az ő számára mi egy európai entitásként jelenünk meg, azaz nemcsak a magyar zászlót képviseljük, hanem egy európai cég vagyunk, amely jelen van Budapesten, Berlinben, Münchenben, valamint Londonban is. Ezért van olyan sok külföldi partnerünk, együttműködésünk, mert izgalmas számukra az, hogy egy olyan céggel tudnak dolgozni, amely több európai piacon is jelen van, közvetlenül.

Nyitott a cég a sporttechnológia, a sport- és egészség innovációk felé is, amibe híres sportolókat is bevont. Miért lát a Startup Campus ebben a területben potenciált?

Úgy alakult, hogy a portfóliónkban megjelentek olyan cégek, akik sporthoz köthető innovációkat hoztak és fejlesztettek. Azon gondolkodtunk, hogyan lehetne ezeket az iparág specifikus cégeket támogatni. Az egyik projekt kapcsán találkoztam Vincze Ottó volt sportolóval, és a közös beszélgetések során született meg az ötlet, hogy a sportolókat direktben szólítsuk meg, vonjuk be a fejlesztésekbe, amire itthon még nem nagyon volt példa, ellenben külföldön bevett szokás, hogy sikeres sportolók befektetnek cégekbe, vagy részt vesznek akár startupok működésében, felfuttatásában.

Milyen fejlesztésekre kell itt gondolni?

Főleg sport-egészségügyi és sporteszköz területen lévő innovációkra kell gondolni, mint például, az „okos atléta”, ami a szívritmust méri, a kajak-kenu lapátba beépített okos eszköz, vagy akár a szurkolói élményt növelő szoftver, ami lehetőséget ad a sportrajongóknak, hogy a világon bárhonnan képet vagy üzenet küldjenek és élőben a mérkőzésen, a stadionban azonos időben meg is jelenítsék.

A kiindulópont az egyetemisták voltak, de azóta nyitottak a fiatalabbak, a középiskolások felé is. Miért?

Ma már az innováció átszövi az élet minden területét, így a középiskolásokét is, ezért kell, hogy lássák a lehetőségeiket, hogy merjenek belevágni, hogy inspirálja őket valaki. Tavaly a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal együttműködésben indítottunk egy ösztönző, figyelemfelkeltő programot InnoGEN néven, ahol azokat az innovatív, középiskolás korú, hazai és határon túli magyar fiatalokat kerestük, akik alkotásaikkal, munkásságukkal, hobbijukkal, tehetségükkel vagy közösségi szerepvállalásukkal valami újszerűt hoztak létre. Célunk az volt, hogy felkutassuk és bemutassuk azokat a sikeres tehetségeket, akik inspirálhatják a többieket, és segíthessük őket a bennük rejlő potenciál kibontakoztatásában.

Az utóbbi kezdeményezés sok szempontból hasonlít a Nyilas Misi Ösztöndíjprogramhoz, amelyben évek óta részt vesz, mint zsűritag. Ez egy testhez álló feladat Önnek, ugyanakkor egyfajta felelősség is…

Mi ezekben a tehetséggondozó programokban legjobb tudásunk szerint próbálunk keretet teremteni a fiataloknak, mint egyfajta „inkubátor”, lehetőséget adunk a tehetségeknek, hogy fejlődjenek, előrébb lépjenek. Öröm számomra, hogy a Nyilas Misi zsűricsapatának tagja lehetek és támogathatom, inspirálhatom a gyerekeket. A kiválasztás persze mindig egy kritikus pontja a zsűrizésnek, de hála Istennek sok program van országszerte, amire pályázni tudnak, illetve vissza lehet jönni, és aki igazán eltökélt és akiben benne van a vágy, hogy megmutassa, mire képes, az tovább fog próbálkozni az első kudarc után is.

Miért éppen a református Nyilas Misi program mellé állt oda?

Az Istenhez vezető úton, a hitvallásban a reformátusok ösvényén haladok és fontos volt számomra, hogy azt a közösséget támogassam, aminek magam is a tagja vagyok. Szeretném népszerűsíteni lehetőségeimhez és időmhöz mérten a kezdeményezést, mert a mai világban minél több olyan felkaroló támogatásra van szükség, ami lehetőséget biztosít tehetséges fiataloknak a kibontakozásra.

Elképzelhető, hogy a jövő innovatív nemzedékét egy ilyen program keretén belül fedezik föl?

Van olyan fiatal, akivel középiskolásként kezdtünk el együtt dolgozni, részt vett a képzéseinken, egyetemistaként megalapította a cégét, szereztünk hozzá befektetőt és most fog kilépni a nemzetközi piacra, azaz végigkísértük az ötletét az álomtól a megvalósulásig. Szóval semmi sem lehetetlen!

Mit üzenne a fiataloknak, akik hezitálnak az álmuk megvalósításában?

Merjenek gondolkodni, merjék megtalálni azt, amiben jók és legyenek bátrak megvalósítani az elképzeléseiket. Röviden: „Legyenek merészek és merjenek nagyot álmodni!”

 

Kisfaludy Nóra