Karácsony napja

„Miután elmentek az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: Menjünk el Betlehembe, és nézzük meg azt, ami ott történt, amit az Úr tudtunkra adott.” Lk 2,15

Döbbent csend, a mennyei fényt felváltó üres sötétség. Azt gondolom egy ilyen földöntúli élmény után nehéz lehetett megszólalni. Még gondolkodni is talán. Mert az emberi agy próbálja meglelni mindenre az ésszerű magyarázatot. Ennél a helyzetnél azonban csődöt mond az emberi elme. Olyat láttak a pásztorok, amit nem lehet racionálisan leírni, megmagyarázni. Éppen ezért a nagy kérdés az volt a számukra, hogy mihez kezdenek a látottakkal? Mert ha megvizsgáljuk az angyali kijelentést, észrevehetjük, hogy az angyal nem utasítja a pásztorokat semmire. A hír közlésében nem volt parancs, csupán ténymegállapítás, valamint néhány koordináta. Az, hogy a pásztorok mihez kezdenek ezzel a hírrel, már rajtuk múlott.

A döbbent csendet az elhatározás követte. Talán nem is volt kérdés számukra, hogy erre az isteni kijelentésre valamit reagálniuk kell. A legjobb döntést hozták meg, méghozzá azt, hogy útra kelnek, és követve az angyal utasításait, megkeresik a gyermeket. Nyilván dönthettek volna másképp is. Például úgy, hogy nem foglalkoznak az angyalokkal. Vagy elindulhattak volna más irányba is, hogy eldicsekedjenek azzal, hogy angyalt láttak. Ők mégis úgy határoztak, hogy megkeresik az Üdvözítőt, aki az Úr Krisztus a Dávid városában.

A pásztorokban elindított valamit az angyali üzenet. Arra indította őket, hogy megkeressék Jézust és magasztalják őt. Bennünk, akik idén is hallhattuk, vagy akár olvastuk Jézus Krisztus születéséről szóló evangéliumot, vajon elindult-e valami? Megindított-e bennünket ez az örömhír? Lélekben (és ha kell, akár testben is) útnak indulunk-e, hogy keressük a Jézussal való találkozás lehetőségét? A pásztorok hite példaként áll előttünk, akik nem maradtak tétlen az angyali kijelentést hallva. Hallották az örömhírt és úgy döntöttek szívükben, hogy szeretnének találkozni Jézussal. Mi is, amikor halljuk Isten szavát, hallgatjuk az evangéliumot, akkor meghívást kapunk arra, hogy találkozzunk Isten Fiával. A döntést azonban nekünk kell meghozni: útra kelünk, vagy inkább nem foglalkozunk vele?

Te hogy döntesz?