Heti útravaló – 48. hét

„Mi tehát a törvény? A bűnök miatt adatott, amíg eljön az utód, akinek az ígéret szól.”

Gal 3,19

Pál érvelését azzal indítja, hogy elmondja, Isten mivégre adta az embernek a Törvényt. Miért volt erre szükség? Az ember már igen korán tudtul adta, hogy képtelen engedelmeskedni Isten parancsainak. A bűn olyan láthatatlan, szorongató erő, ami igen könnyen magával ragadja az embert. Láthattuk a világ és Izráel történelmében egyaránt, hogy nem sok csábítás kell az embernek, hogy eltávolodjon Istentől. Ezért adatott a Törvény, hogy az embert védőkorláttal vegye körül. Nem azért, hogy szabadságunkban korlátozzon. Hanem azért, hogy megvédjen a bűn számtalan formájától. De azt is láthattuk, az ember bűnös természetét még a Törvény sem tudta megzabolázni, Isten minden igyekezete, minden türelme és szeretete ellenére is az ember kilépett a Vele kötött szövetségből. Isten azonban jobban szereti az embert annál, hogy mindezt annyiba hagyja. Ezért új szövetséget kötött velünk Jézus Krisztusban. Így már nem a Törvény a legfőbb védőkorlát, hanem maga Jézus. Ő lett a mi megváltásunknak a kulcsa és kimunkálója. Ő általa van üdvösségünk és van szabadságunk a bűnöktől.!

Kérdés akkor, hogy van-e még szükség a Törvényre? El kellene felejtenünk? Semmiképpen, hiszen mint olyan, maga a Törvény is Istentől származik és ami Tőle származik, az semmiképpen sem haszontalan. Jézus sem azért jött, hogy eltörölje a Törvényt, hanem azért, hogy betöltse azt. Maga a Törvény is Krisztusra mutat és már előre készítette a népet a Messiás, a Szabadító, Jézus Krisztus érkezésére.

Isten parancsai a mai világban is olyan útjelzők, melyek segítenek a helyes ösvényen járni! Azon az úton, melyen maga Krisztus vezet bennünket. Így az adventi várakozás, készülődés sem a külsőségekről, hanem magáról Jézusról fog szólni!

Áldott készülődést kívánunk Advent első vasárnapján!