Heti útravaló – 46. hét

„Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek a kötelessége! Mert Isten megítél minden tettet, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az.”

Préd 12,13-14.

A Prédikátor könyve két utolsó verse áll előttünk ezen a vasárnapon. Mint egyfajta összegzésként vonja le a konklúziót mind abból, amit a Prédikátor bölcsen megfigyelt. Többször is olvashatjuk azt a kicsit talán lehangoló következtetést, hogy minden hiábavaló. Hiszen bármit tesz, vagy éppen nem tesz az ember, végső soron így is, úgy is a múlandóságra van ítélve az ember földi élete. Ha figyelmünk csupán idáig terjedne, akkor valóban igen sivár lenne az a jövőkép, ami ránk vár. De a könyv vége mégsem ezzel a mondattal zárul, hogy minden hiábavaló. Hanem azzal, hogy sok múlandóság felett van valaki, aki múlhatatlan, aki az idők felett áll és az idők felett is uralkodik.

„Féld az Istent, tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek a kötelessége.” A múlandó ember egyetlen lehetősége, ha belekapaszkodik abba, ami múlhatatlan. Hiszen a földi élet bár valóban múlandó, kezünk megannyi alkotása valamilyen szinte már magán hordozza az elmúlást is, mégis ígéretünk van arra nézve, hogy Jézus Krisztus által örök életünk lehet az Atyával. A kérdés az, hogy vajon mennyire vesszük mi komolyan mindazokat a parancsolatokat, amiket Isten, Jézus Krisztus reánk hagytak? Tanácsok, miket vagy megfogadunk vagy sem, esetleg elavult régimódi életszemléletek? Vagy valódi parancsokként tekintünk rájuk, amikre döntéseinket, cselekedeteinket alapozzuk?

Igen, sokszor nem könnyű követni ezeket a parancsokat. Van, hogy akaratunk ellenére is homlokegyenest az ellenkezőjét tesszük. Hányszor elbukunk a próbálkozásba! De ha el is bukunk sincs minden veszve, hiszen Mózestől tudjuk: „Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” Hát ezért nincs még végünk, mert az Úr kegyelmes és türelme igen hosszú. Minden az Ő kegyelmén múlik. A földi dolgoknak megszabott idejük van, de Isten szeretetének nincs eleje és nincs vége. Jó ebbe a szeretetbe belekapaszkodni!

E világ elmúlik egykor, de Isten gyermekeinek örök életük van a mennyei birodalomban.