Heti útravaló-28.hét

„Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: Uram, hányszor kell megbocsátanom az ellenem vétkező testvéremnek? Még hétszer is? Jézus így válaszolt: Mondom neked, nemhogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is.” Mt 18,21-22

Megbocsátani sokszor nem könnyű. Főleg akkor nem, amikor teljesen jogosnak érezzük haragunkat, sértődöttségünket. Sőt sok esetben ilyenkor még olyan gondolatok is cikáznak a fejünkben, hogy bárcsak átélné az a másik ember ugyanazt a kellemetlenséget, ugyanazt a fájdalmat, amit nekünk okozott. Hadd szenvedjen más is! Bizony, van hogy elönt az indulat, de követi-e az Istenben való megnyugvás? Ez a nagy kérdés! Még a legkiválóbbak is felkapják időnként a vizet. Még ők is megharagszanak másokra. De hagyjuk-e utána, hogy Isten lelke nyugalmat szüljön a szívünkbe és aztán ebből a nyugalomból megszülessen a bocsánat mások felé? A szeretet nagy parancsa is erre tanít bennünket. Emberek vagyunk, olykor indulatosak, olykor megbántunk másokat, olykor haragban vagyunk egymással. De mind ezek felett engedjük-e, hogy a szeretet győzedelmeskedjen. Az a szeretet, amit Krisztus mutatott nekünk. Az a szeretet, amit a Szentlélek Isten ad a szívünkbe.

Aztán előfordul olyan is, hogy valaki rosszat követett el velünk szemben, többször is, és mi mindig megbocsátottunk neki. Na de meddig mehet ez így? – kérdezzük. Hányszor kell megbocsátani valakinek? Péter kérdése is e felé irányul. Ha valaki folyamatosan csalódást okoz nekünk, folyamatosan megbánt, meddig kell ezt tűrni, hányszor kell megbocsátani? Péter azt gondolta, hogy nagy számot mond a 7-el. De Jézus válasza ezen is túltesz. Még hetvenszer hétszer is! De még többször is, ha kell. Mert ha Krisztusban megváltott, újjászült életed van, nem uralkodhat a gyűlölet a szíveden. Aztán gondoljunk bele, a mi Istenünk mennyi mindent eltűr nekünk. Hányszor megbocsátott már nekünk, és még hányszor fog! Mert bizony sokszor csalódást okozunk neki, még akaratlanul is. De Ő ennek ellenére is megbocsát, mert ennyire szereti az övéit, ennyire szeret téged is.

De ha ekkora szeretettel vagyunk körbe véve, akkor mi sem tehetünk egyebet, mint hogy mi is szeretjük egymást. Azzal a szeretettel, ami türelmes, jóságos, ami nem irigykedik, nem kérkedik, és nem fuvalkodik fel!