Heti útra való- 23. hét: pünkösdvasárnap

„Miután tehát felemeltetett az Isten jobbjára, és megkapta az Atyától a megígért Szentlelket, kitöltötte ezt, amint látjátok is, halljátok is.” ApCsel 2,33

Ez az Úr Jézus Krisztusról szóló rövid hitvallástétel egy hosszabb pünkösdi beszéd, bátran merem írni, igehirdetés egy rövid szelete, ami nem akárki szájából hangzott el egykor. Maga Péter apostol mondja ezeket. Igen, az a Péter, aki korábban nem egyszer, nem kétszer, de háromszor is megtagadta Jézust. Átkozódott, esküdözött, hogy nem ismeri azt az embert. Most azonban nem néhány ember előtt beszél arról a Jézusról, akit korábban megtagadott, hanem egész tömegek előtt. Honnan ez a nagy változás? Hova lett a félelem a szívéből? Mi indította arra, hogy vallást tegyen sokak előtt? Ez annak a Szentléleknek a munkája, amit Krisztus megígért tanítványainak, mielőtt felment volna a mennybe. Ez az a bizonyos másik Pártfogó, akiről Jézus tanított.

A Szentlélek ilyen látványos változást képes az ember életében elvégezni. Ez a Szentlélek képes a hitet erősíteni, képes erőt, bátorságot adni, új lelkesedést, egy egészen új életet képes kimunkálni. Az Ő munkájának mindig látható, tapasztalható jelei vannak. „Amint látjátok is, halljátok is” – mondja Péter. Ma is láthatjuk, hallhatjuk az Ő munkájának gyümölcseit, amit a szívekben elvégzett.

Isten az Ő Szentlelkét ma is kiárasztja hívei sokaságára. Ma is kérhetjük Őt, hogy Szentlelkével adjon nekünk útbaigazítást, ha most éppen nem tudjuk hogyan tovább. Erősítsen meg hitünkben, mert talán elbizonytalanodtunk valami miatt. Isten nem hagyja el az övéit, hanem ma is azt szeretné, ha megtapasztalnánk a vele való élő kapcsolat örömeit, áldásait. Ezért van ma is szükségünk a Szentlélekre, aki ennek az élő kapcsolatnak a forrása.