Gyermeknyelven próbáljuk becsalni az igét a szívükbe

A bibliai alapú táboroztatás missziója

A Magyar Református Szeretetszolgálat Felzárkózó települések programjának keretein belül bibliai alapú táboroztatás indult nyáron Méhteleken és Tiszakarádon. A hátrányos helyzetű településeken a Palánta misszió mentorálásával zajlottak a vallásos napközis táborok, amelyek teljesen felpezsdítették és átformálták a helyiek életét. A misszió vezetőjével és trénerével, valamint a települések közösségi koordinátoraival közösen arra kerestük a választ, hogy miben mások, többek ezek a gyermekfoglalkozások egy átlagos nyári tábornál és hogyan képesek megváltoztatni egy gyermek, egy család, vagy akár egy közösség életét, ha találkoznak Isten igéjével.

GYERMEKKORBAN KELL MEGISMERNI ISTENT

Hogy mikor és hogyan vetődött fel a bibliai alapú gyermekfoglalkozás és táboroztatás gondolata, arról Kováts Györgyöt, a Palánta misszió vezetőjét kérdeztük. Elmesélte, hogy a jogi egyetem elvégzése után rádöbbent arra, hogy ő, mint jogász, csak akkor találkozik az emberekkel bizonyos ügyek kapcsán – például válópereknél, gyámsági pereknél –, mikor már túl késő. Ekkor tudatosodott benne, hogy „gyermekkorban kell megismerni Istent ahhoz, hogy az emberek tudják a jó utat választani”, ezért a jog után teológiai tanulmányokba kezdett, majd elindította a Palánta missziót.

MIÉRT PALÁNTA?

A misszióvezető a névadást is ebből a gondolatból eredezteti. Szerinte pici korban kell elvetni a magot, mert ekkor még sokkal nyitottabbak és fogékonyabbak az evangéliumra a gyermekek. „Hiszünk benne, hogy a palánta, amit elültetünk a gyermekek szívébe, később kivirágzik, gyümölcsöt hoz és nem hiábavaló a munkálkodásunk” – fejtette ki Kováts György.

AZ EGYMÁSRA TALÁLÁS TÖRTÉNETE

Megtudtuk, hogy a Palánta misszió már az 1990-es évektől kezdve jelen volt a gyermekotthonokban és iskolákban, ahol fakultatív bibliai foglalkozásokat tartottak. Eleinte csak Budapesten, majd később vidéki városokban is végezték szolgálatukat. A misszió vezetője elmondta azt is, hogy 2012 óta hangsúlyosan megjelent életükben a bábmissziós tevékenység, azaz bibliai történetek feldolgozása bábelőadások keretében. Azt is megosztotta velünk, hogy a misszió négy éve célul tűzte ki, hogy ellátogat az ország legszegényebb, legelmaradottabb településeire is, hogy a helyi közösségi koordinátorokat, gyermekekkel foglalkozó pedagógusokat, szociális segítőket felkészítsék a bibliai alapú gyermekfoglalkozásokra és táboroztatásra. A tervük az volt, hogy ezáltal minél több fiatal találkozhasson Isten igéjével, akkor is, ha azt otthon nem kapnák meg. „Így talált egymásra a Palánta misszió kezdeményezése és a Felzárkózó települések program” – mesélt a kezdetekről Kováts György.

FETE – MENTORÁLÁS

A Palánta misszió „szíve és motorja” Lódri Judit, aki 1992 óta hirdeti az evangéliumot a gyermekeknek. Ő segítette a Magyar Református Szeretetszolgálat Felzárkózó települések (FETE) programjában résztvevő közösségi koordinátorok elméleti tudásátadását és interaktív tapasztalatcseréjét, melyek mentén elindulhatott a nyári táboroztatás. Összesen 12 hátrányos helyzetű FETE településről 32 közösségi koordinátor jelentkezett a mentorálásra, köztük Méhtelek és Tiszakarád is, ahol a bibliai alapú gyermekfoglalkozás és táboroztatás első szárnypróbálgatásai végül megvalósultak. Lódri Judit trénert a bibliai hét felépítéséről kérdeztük, továbbá arról, miként lehet azoknak a gyerekeknek is „érdekessé és könnyen befogadhatóvá” tenni az evangéliumot, akik a családjukban ezelőtt még sohasem hallották Isten igéjét.

GYEREKNYELVEN PRÓBÁLJUK BECSALNI AZ IGÉT A SZÍVÜKBE

A tréner kiemelte, hogy a mai világban azt tapasztalja, hogy missziójuk versenyt fut az elektronikus kütyükkel, telefonokkal, számítógépekkel, amelyek a legtöbb gyermek hétköznapjait kitöltik, főleg ha a nyári vakációról van szó. Ezért szerinte a legfontosabb, hogy gyermeknyelven, az ő nyelvükön szóljunk hozzájuk és így próbáljuk becsalni az igét a szívükbe. Lódri Judit elmesélte, hogy a módszer, amivel dolgoznak, „általános”. Mégis mikor kimennek egy közösségbe – legyen az vallásos vagy nem vallásos, illetve városi fiatalok köre vagy hátrányos helyzetű település gyermekei –, akkor mielőtt belekezdenének a programba, megfigyelik a gyerekeket: azt, ahogyan beszélnek egymással, ahogyan viselkednek a másikkal. Ettől mégis speciálissá válik a foglalkozás, mert az egyes bibliai történetek átbeszélésénél, értelmezésénél a fiatalok saját életéből hoznak példákat. Ezáltal bevonják őket a történetbe. „Például a bűnről csak úgy lehet beszélni, ha konkréttá tesszük a számukra, hogy mi is az: hogyha elveszed a másikét, csúnyán beszélsz vele, kicsúfolod őt vagy engedetlen vagy a szüleiddel. Ha magukra ismernek, akkor személyessé lehet tenni számukra az igét. Így ezek a napközis foglalkozások egyfajta önismereti táborok is egyben.” – vallja a tréner.

EGY NAP FELÉPÍTÉSE – A MÓDSZERTAN LÉNYEGE

A misszió mentora elmesélte: a tábor minden napja úgy épül föl, hogy egy evangéliumi üzenettel kezdődik, melyet éneklés követ mozgásos, mutogatásos, fülbemászó dicséretekkel. Ezután hangzik el az „aranymondás”, egy igevers a reggeli történethez kapcsolódva, majd akadályverseny vagy vetélkedő veszi kezdetét. A nap első fele ebéddel zárul, majd bábelőadással vagy bohócjelenettel folytatódik, mely produkciók szintén bibliai történeteket mutatnak be. Mindent rövid magyarázat és értelmezés követ, végül egy újabb éneklés következik, majd kézműves foglalkozással folytatódik a délután. Az uzsonna után a nap zárásaként fel lehet mondani az aranymondást jutalom pecsétért cserébe.

„Az egész nap tematikája egymást kiegészítve, megerősítve egymásra épül. Olyan ez, mint egy nyaklánc, aminek a lánc az üzenete és erre fűzzük fel a gyöngyöket: az éneket, az aranymondást, a bábelőadást, a kézművesfoglalkozást, mindent.” – magyarázta a módszer lényegét Lódri Judit. Majd hozzátette, a közösségi koordinátoroknak tartott több napos tréninget komoly vizsga követte, mely során a Felzárkózó települések leendő mentorai tanúbizonyságot tettek arról, hogyan tudják továbbadni Isten igéjét a következő generációnak.

A LELKI BATYU

„Igazából kaptak egy lelki batyut, egy útmutatót, egy bibliai alapú nevelési módszertant, amivel útnak engedtük őket. Nem célunk, hogy ezt lemásolva tovább vigyék, hanem azt szeretnénk, hogy ötletet merítve a saját elképzeléseikkel és kreativitásukkal egészítsék ki, és úgy építsék fel a táboraikat. Bizton mondhatom a méhteleki és a tiszakarádi táborok tükrében, hogy Isten csodásan munkálkodott bennük.” – összegezte tapasztalatait a tréner.

BEÉRETT ÉS MEGHOZTA TERMÉSÉT

Arra a kérdésre, hogy milyen változást hoz, ha egy gyermek korán találkozik az evangéliummal, Lódri Judit büszkén mesélte, hogy az elmúlt 30 évben nagyon sok gyermeket, s ezáltal családot vezetett el Istenhez. „Az első tanítványaim most 40 évesek. Sokszor előfordul, hogy az utcán rám köszönnek és hálásak a bibliai foglalkozásokért. Elmondják, hogy az én tanításom hatására tértek meg, kezdtek gyülekezetbe járni. Amit akkor nem tudhattam biztosan, az évekkel később beigazolódott: a jó földbe elvetett mag beérett és meghozta a termését!”

ÖRÖMTELI FOGADTATÁS

Hasonló élményekről számoltak be Tiszakarádon és Méhteleken is a közösségi koordinátorok az első, idén nyáron megvalósult bibliai táborokkal kapcsolatban. Elmondásuk szerint azok a gyermekek is mosolyogva jöttek minden nap a táborba, akiknek családjában nem volt téma addig az evangélium. Sőt, a gyermekek lelkesedése láttán a családok sem zárkóztak el, nyitottak lettek a kérdést illetően.

Mindkét hátrányos helyzetű településen kimondottan az általános iskolás korosztálynak szervezték meg a bibliai tematikájú táborokat, ahova bárki jelentkezhetett. Tiszakarádon arról számoltak be a foglalkozásvezetők, hogy még a köztudottan nagymenő srácok is tátott szájjal hallgatták a bibliai történeteket, báb- vagy bohócelőadásokat, nem szólogattak be, hanem itták az evangélium szavait.

ZENGETT A DICSŐÍTÉSTŐL A FALU

Méhtelek közösségi koordinátora, Fehérné Bakk Beáta elmesélte azt is, hogy a tábor második napján a gyermekek már másfél órával a kezdés előtt megérkeztek és várták a foglalkozást, annyira élvezték az egészet. „Szép számmal voltak jelen a fiatalok, naponta 35-37 fő vett részt a napközis táborban. Minden egyes arcon mosolyt és boldogságot láttam. Úgy énekeltek, hogy zengett a dicsőítéstől az egész falu.” – számolt be a friss élményekről Fehérné Bakk Beáta, aki kiemelte azt is, hogy a legnagyobb hatással a báb- és bohócprodukció volt a fiatalokra. Magával ragadta őket az előadás, beleélték magukat, együtt éltek a szereplőkkel, aktívan részt vettek, közbeszóltak és válaszoltak a feltett kérdésekre.

EGY ÉVVEL EZELŐTT…

A közösségi koordinátor hálás szívvel gondol vissza 2021 augusztusára, mikor Méhtelek csatlakozott az MRSZ Felzárkóztatási programjához. „Mióta a Jelenlétpont kialakításra került, számos örömteli fejlesztés történt. Többek között mosási és szárítási lehetőséget tudunk biztosítani a rászorulóknak, kültéri és beltéri gyermekjátékokat vásároltunk, amiket iskola és óvoda után nagy örömmel vesznek használatba a gyermekek, valamint gyógyászati- és védőnői segédeszközöket szereztünk be, melyekkel az ottélők életminőségét szeretnénk javítani és magasabb színvonalon kiszolgálni az igényeiket. Hasonlóan hasznos célt szolgál az a kilencszemélyes kisbusz, amelyet nemrég vettünk, és a logisztikai problémákon túl a közösség szabadidős programjait, kirándulásait tudjuk a segítségével színesebbé tenni.” – emlékezett vissza az elmúlt évre Fehérné Bakk Beáta. Hangsúlyozta, hogy a bibliai tábor óriási feltöltődést jelentett nemcsak a résztvevő gyermekeknek és a családjaiknak, hanem a szervezőknek és a közösségi koordinátoroknak egyaránt. „Missziónk, hogy minél több családot nyitottá tegyünk Isten igéjére.” – zárta gondolatait Méhtelek koordinátora.

Kisfaludy Nóra