49. hét – Advent első vasárnapja – Heti ige

„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.”

Jak 1,12

Kísértéssel nap, mint nap kerülünk szembe. Sőt, minden napnak, minden időszaknak megvan a maga kísértése, amivel szembe megyünk, megküzdünk, és reménykedve, győztesen kerülünk ki az ütközetből. Az előttünk álló adventi időszak is számos kísértést rejt magában. Karácsonyt várva és karácsonyra készülve egy csomó olyan dolog vesz körbe bennünket, amik elvonják a figyelmünket a valódi ünnepről és már-már belekényszerítik az embert, hogy szinte felesleges dolgok miatt aggódjon, stresszeljen. Ki, mit kapjon karácsonyra? Mi legyen az ünnepi menü? Kit hívjunk meg vacsorázni? Vagy egyáltalán hívjunk-e bárkit is, vagy menjünk rokonlátogatóba, ebbe a járványhelyzetbe? A sort talán még lehetne folytatni, számos dolog, mely sokak számára fejtörést okoznak. De fektetünk-e kellő hangsúlyt az IGAZI ünnepre, az Ünnepeltre?

Ha képesek vagyunk felülemelkedni a külsőségeken, ha tudjuk ezeket a helyén kezelni, akkor azt hiszem kiálltuk a próbát és meglátjuk az ünnepen az Úr Jézus Krisztust, akiben maga az Atya öltött emberi testet.

Karácsonykor Isten az Ő szeretetével ajándékozott meg bennünket Fiában. Az emberiség a lehető legközvetlenebb módon tapasztalhatta meg az Atya szeretetét. Ezért lehet ez az ünnep valóban a szeretetet ünnepe. Mert elsőként az Atya ajándékozott meg bennünket az Ő szeretetével. Hálaadásból válhatunk mi magunk is szeretetadókká egymás felé. Ha ezt megértjük, akkor válhat a mi ajándékozásunk is szeretetadássá. Hogy nem azért veszünk ajándékot, mert ilyenkor mindenki azt csinálja, meg kötelesek vagyunk egymást valami tárgyi adományt adni. Nem, a tárgyi ajándékozás alapja is legyen a szeretet, hogy örömmel gazdagítsuk egymást. Ezért lehet óriási lehetőség a Kívánságlista program, ahol olyan gyermekek ünnepét lehet örömben meggazdagítani, akik számára az ünnep, a karácsony talán ugyanolyan, mint bármely hétköznap. Noha nem azért, mert szüleik nem foglalkoznak az ünnepi előkészületekkel, hanem azért, mert anyagi helyzetük miatt nem tehetik meg. A Kívánságlista program egy lehetőség, hogy a családi, baráti, ismerősi körből kilépve a rászorulók felé is szeretetadókká válhassunk. Így tehetjük teljessé az ünnepet, hogy Jézus Krisztusra tekintve, hálaadásból mi magunk is szeretetet adhatunk másoknak.

Legyen ez az advent egy olyan ünnepi időszak, amikor Krisztusra figyelve még inkább szeretteink, felebarátaink felé fordulunk szeretettel!