Heti útravaló 24. hét
„Onnan eltávozva bement a zsinagógába, ahol volt egy sorvadt kezű ember. Megkérdezték Jézustól: Szabad-e szombaton gyógyítani? – hogy vádat emeljenek ellene. Ő pedig ezt mondta nekik: Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton! Ekkor így szólt ahhoz az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze: ugyanolyan ép lett, mint a másik.” Mt 12, 9-13
Ahogyan egyre többen megtapasztalták Jézus Krisztus gyógyító szeretetét, Isten kézzelfogható közelségét, úgy a gonosz, a Sátán is egyre hangosabban hallatta hangját. Ahogy nőtt Jézus követőinek, a tanítványok száma, úgy felbukkantak azon vezető emberek is, akiknek szívét megfertőzte az irigység, a hatalomvágy. Nem tetszett nekik, hogy valaki ilyen nagy hatással van a népre. Ezért keresték az alkalmat, hol találhatnának fogást Jézuson. Mikor szólja el magát, mikor fog olyat mondani, ami miatt el lehet ítélni, ami miatt el lehet Őt távolítani arról a bizonyos sakktábláról. Ez a mai gyógyítástörténet is egy ilyen alkalom volt a számukra, amit meg is ragadtak, hogy csúnyán mondva „csőbe húzzák” Jézust.
„Szabad-e gyógyítani szombaton?” Szabad-e jót tenni az Úr napján? Ha egy kicsit elgondolkozunk a kérdésen rájöhetünk arra mennyire abszurd már maga a kérdés is. Szabad-e jót tenni az Úr napján? Azt gondolom a farizeusok tudatosan nem így tették fel a kérdést (de majd figyeljük meg, hogy Jézus viszont erre a kérdésre válaszol), hiszen mennyivel másként hangzik így.
A szombatnapra vonatkozó törvények nagyon szigorúan kezelték mi számít munkának, cselekvésnek. És nyilván a törvény a gyógyításra, a gyógyítás cselekvésére is kiterjedt. Abban az esetben volt szabad gyógyítani, ha a beteg élete volt a tét (tehát olyan betegsége, sebesülése volt, amit ha nem kezeltek azonnal, akkor az életébe is kerülhetett) vagy elviselhetetlen fájdalmai voltak.
A sorvadt kezű ember esetében feltételezhetjük, hogy nem állt fenn életveszély. Ennek ellenére Jézus mégis meggyógyította őt. Ezért harapták rá a farizeusok erre a szituációra és várták kíváncsian mit fog felelni a kérdésükre: szabad-e gyógyítani szombaton?
Jézus bölcsen és bűnbánatra indítóan válaszol nekik. Tükröt tart eléjük, hogy vajon, ha róluk lenne szó, ha saját vagyonuk, vagy éppen szeretteik lenne a tét, nem cselekednének-e hasonlóan? Jézus ismeri szándékaikat, tudta jól miért tették fel neki a kérdést, ezért hoz fel olyan példát, ami őket is érinti.
Végül Jézus levonja a konklúziót: szabad szombaton jót tenni. Nem csak gyógyítani szabad, hanem minden olyat szabad megtenni, amivel Istent dicsőítjük és felebarátaink javát szolgáljuk!
De nem csak szombaton! A hét, a hónap, az év minden napján szabad és kell jót tennünk, hiszen Krisztus is erre tanít bennünket. Ha valakinek mosolyt tudsz csalni az arcára, tedd meg! Ha valakinek az életkörülményein tudsz változtatni, ne habozz! Tegyünk valami jót egymással felebarátainkkal! Ha megteheted, támogasd a nélkülözőket. Ha ismersz valakit, aki magányos, szomorú vagy éppen gyászol, látogasd meg! Isten országa ott válik a leginkább láthatóvá, ahol az Ő Szentlelke dolgozik, munkálkodik a szívekben és megannyi jócselekedetre ösztönzi, bátorítja az embert! Ámen!
