Heti útravaló- 25. hét
„A mennyből pedig hang hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” Mk 1,11
A Bibliaolvasó kalauz vonala szerint tegnap kezdtük el olvasni Márk evangéliumát. Bár az egyházi évet tekintve jelenleg húsvét és pünkösd között vagyunk, ezen a mai napon az evangélium elejéről, Jézus megkeresztelkedésének történetéből áll előttünk egy ige, melynek tartalma és üzenete kiemelt fontosságú hitünkre nézve. Nem egyébről olvashatunk ebben az egy versben, minthogy Isten hanga hallatszott, Isten szava szólt a mennyből. Fontos Márk evangéliumánál kiemelni, hogy ezt a hangot csak Jézus hallotta, ezzel is az Ő személyének titkát szerette volna hangsúlyozni. Gondolhatnánk, hogy: mi ebben annyira különleges, hiszen korábban is szólt Isten? Valóban, tudunk arról, hogy Mózeshez és a prófétákhoz is szólt, azonban az azt követő időben Isten közvetlen hangja elnémult. Azzal, hogy Jézushoz Isten szólt, ezzel egyértelmű jelét adta (nem csak annak, hogy Jézus valóban a régen várt Krisztus), hogy még mindig nem mondott le az emberről. Megannyi hiányosságunk, megannyi bűnünk és hiábavalóságunk ellenére Isten elküldte közénk szeretett Fiát, Jézust, hogy megmutassa benne és általa irántunk való nagy kegyelmét.
Ez a régen várt Messiás megérkezett. A világ felsóhajthatott az őt terhelő bűnök sokasága alól. Egy új kezdetet hozott magával, amit az embernek szánt. Az Ő elfogadásával és követésével indulhat el az ember élete egy új úton: a kegyelem útján. Isten bizonyságát adta annak, hogy Jézus Krisztus küldetése nem valami emberi erőlködés, maga Jézus nem egy önjelölt szabadító, hanem az Ő eredete nem e világból való. Ő Isten által lett kiválasztva, Ő a világ születése óta az Atyával van, benne maga az Atya van jelen, benne maga Isten jött el erre a földre. Valóságos ember és valóságos Isten. Ez a mi hitünknek alapja, hogy Ő valóságos emberként ment a keresztfára, valóságos emberként szenvedett, valóságos emberként halt meg a mi bűneinkért, de Isten is része volt mindezeknek a fájdalmaknak. Isteni volta miatt támadt fel a holtak közül, valóságosan, testben tért vissza, hogy a feltámadottak között is az első legyen.
Nekünk ilyen csodálatos Urunk van! Ismereteink ellenére is az Ő személye valódi titok, Isten titka. Ami nem titok, hogy szeretetével és kegyelmével keresi az embert, keres téged is, hogy magához közelebb vonjon, hogy hitedben megerősítsen, hogy szívedbe örömet és békességet vigyen!