Heti útravaló- 17. hét
„Ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat meg az az ország.” Mk 3,24
Jézus az Őt ért vádakra példázattal válaszol. A vád: Jézus maga a démonok fejedelme, Belzebub erejével űz ki gonosz lelkeket, valamint így tesz csodákat. Gyógyít… Életeket ment… Hát nem abszurd? A példázat egyértelműen rávilágít az írástudók vádjának értelmetlenségére, logikátlanságára. Ha teljesen a logika mentén gondoljuk végig a Krisztust ért vádakat, kapásból szembetűnik, hogy a vádaskodás nem egyéb, mint kétségbeesett próbálkozás az írástudók igazának alátámasztása céljából. A kísértés történetéből tudjuk jól, hogy a Sátán mennyire ravasz, maga alatt ő sem akarja vágni a fát. Újabb bizonyítékát adták hát a magukat felmagasztaló írástudók, hogy szívük igen távol van Istentől, hiszen a nyilvánvaló dolgokat sem képesek meglátni. Jézus Krisztusban nem látják az Isten Fiát, a régen várt Megváltót. Az éveken keresztül, önmaguk köré felépített magas falak leomlani látszanak. Jézus közelében megszégyenülnek dölyfösségük, képmutatásuk okán. Bár Isten szolgáinak tartják magukat és az emberektől is ezt a tiszteteletet követelik meg, szeretetlenségük miatt meghasonlanak magukkal és a Jézusban rejlő szeretetnek és kegyelemnek nagysága lesújtó erővel töri össze álvallásosságukat.
A mi keresztyén életünk is szüntelenül mérlegre van állítva és nekünk szegezi a kérdést, hogy mennyire is hiteles a mi hitünk? Meglátszik-e a mindennapi életünkön mindaz, amit a szánkkal megvallunk és reménység szerint szívből hiszünk? Elmondhatatlanul fontos, hogy gyülekezeteink élete ilyen hiteles és krisztusi legyen, nehogy önmagunkkal szemben meghasonlás legyen.
Bíztató, hogy Isten országa szilárd alapokon nyugszik, ez az alap maga Jézus Krisztus. A célunk, hogy ezt az országot mi is építsük, bővítsük azzal, hogy bizonyságot adunk Isten szeretetéről embertársaink között végzett szolgálattal. Isten szeretetéről adunk hírt, mikor felsegítünk valakit, mikor megvigasztalunk valakit, amikor segítő jobbot adunk…
Tudjuk-e rombolni ezt az országot? Hitetlenségünkkel, hiteltelenségünkkel tudjuk az építkezést akadályozni, de lerombolni nem, mert nem mi emberek alapítottuk, nem mi raktuk le az alapot, hanem Isten tette alapkővé magát Jézust!
Jó ennek az országnak, a mennyek országának polgára lenni!
