„Jövevény voltam, és befogadtatok” – Szakmai napot tartott az MRSZ Menekültszolgálata

Közel két éve már, hogy 2022. február 24-én kitört az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, és emberek millióinak változott meg az élete egyik napról a másikra. A Magyar Református Szeretetszolgálat a háború első napja óta folyamatosan segíti a hazánkba menekülőket, valamint a Kárpátalján maradt érintetteket is. A szolgálatot nem egyedül végzi a karitatív szervezet: országszerte több gyülekezet, intézmény, alapítvány és egyesület is komoly munkát végez annak érdekében, hogy a hazánkba menekülő gyermekek és felnőttek számára segítsék a beilleszkedést, ügyintézést, nyelvtanulást, közösségépítést, mely szolgálat támogatásához a Szeretetszolgálat harmadik alkalommal biztosít pályázati forrást a jelentkezők számára. Az eddig megvalósult sclr projektek eredményeiről, tapasztalatairól és a most meghirdetett pályázati felhívásról tartott szakmai workshopot 2024. február 12-én az MRSZ Menekültszolgálata Budapesten.

„Csaknem napra pontosan két évvel ezelőtt vette kezdetét az orosz-ukrán háború. Szerintem nem vagyok egyedül, ha azt mondom: mai napig tisztán emlékszem arra, amikor elért hozzánk a háború híre, és azonnal telefont ragadtunk, hívtuk Kárpátalján élő barátainkat, ismerőseinket, és máris azon kezdtünk gondolkozni, hogy mit tegyünk, miként segítsünk.” – kezdte köszöntőjét Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója. „Az elmúlt években olyan dolgok történtek, amikről korábban nem hittük volna, hogy megtörténhetnek. Ilyen volt négy éve a koronavírus világjárvány, most pedig ez a háború. De meg kellett tapasztalnunk, hogy ezekben a rendkívül nehéz időkben az összefogás, egymás megsegítése mennyire felértékelődik, és ezekben az összekapcsolódásokban tud katalizátorként működni a Magyar Református Szeretetszolgálat is” – tette hozzá.

Ódor Balázs, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala külügyi osztályvezetője köszönetet mondott azoknak a külföldi támogatóknak, akik lehetővé tették az sclr projektek megvalósulását – kiemelve közülük a svájci reformátusok segélyszervezetét, a HEKS-et. „Régi kapcsolat fűz minket a külföldi nemzetközi támogatókhoz, és ennek fontos eleme a helyi kezdeményezések támogatása. Ennek a régi kapcsolatnak köszönhető, hogy nem szorult magyarázatra, hogy ugyan ez egy magyar projekt, de mi Kárpát-medencében gondolkozunk, mert nekünk ott élnek testvéreink Kárpátalján, akiknek most szükségük van a támogatásra.” Az osztályvezető megköszönte az MRSZ Alapítvány és annak Menekültszolgálatának, valamint a résztvevő szervezeteknek is, hogy ebben a krízisben is helyt álltak, és erkölcsi tőkéjüket, tudásukat és tapasztalatukat használták a menekülő közösségek megsegítéséhez.

Az MRSZ Menekültszolgálatának szolgálatvezetője, Zságer László Zsolt Máté evangéliumából idézte a Szentírás szavait: „Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok.” (Mt 25,35) Felelevenítette, hogy a Református Egyház fenntartásában 2006-ban kezdte meg munkáját a Menekültszolgálat, amely azóta a Magyar Református Szeretetszolgálathoz került. Történetük során nem az orosz-ukrán háború menekülői az elsők, akiket segíteni tudtak szolgálatukon keresztül: közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai országokból érkező menekültek integrációját, inklúzióját és hazánkban történő boldogulásukat is folyamatosan kísérik.

Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos előadásában méltatta a Magyar Református Szeretetszolgálat munkáját, amely a segítőpontokon nyújtott szolgáltatásokon túl kiterjed a munkavállalás, az egészségügy, az oktatás és a hosszú távú perspektíva szempontjaira is. „A háború kitörése nemcsak Ukrajnát érte sokként, hanem hazánkat, Európát és az egész világot is. A magyar állam minden illetékes szerve gyorsan és szakszerűen reagált: először volt egy gyors, azonnali fázis, majd követte egy második fázis, amely a közép- és hosszútávú tartózkodás feltételeinek megteremtését teszi lehetővé, mint például az oktatási rendszerben az Ukrajnából érkező gyerekek elhelyezése, a munkavállalás kérdése, az egészségügyi ellátások hozzáférhetősége és a menekültstátusz megigényléséhez kapcsolható egyéb eljárások.” Tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a háború kitörése óta 1,2 millió menekült érkezett Magyarországra, közülük negyvenezren adtak be kérelmet menekült státusz igénylésére – bár ehhez az adathoz hozzátartozik, hogy a kettős állampolgároknak erre nem volt szüksége, így a valóságban jóval többen telepedtek le rövidebb vagy hosszabb távon hazánkban. Több mint 640 ezer menekülő igényelt valamilyen segítséget Magyarország Kormányától, mely munkában partnereik voltak a hazai nagy karitatív szervezetek, akik az ukrán-magyar határon öt segítőponton – Záhony, Lónya, Barabás, Beregsurány és Tiszabecs – végzik tevékenységüket.

A határátlépés akadályoztatása miatt a kárpátaljai sclr koordinátor, Tominec Mihály online csatlakozott a szakmai nap résztvevőihez, majd beszámolt az elmúlt két évben megvalósult kárpátaljai pályázatról, melyek többek között szeretetkonyhák üzemeltetése, egészségügyi ellátás fejlesztése és közösségi terek létrehozása céljából valósultak meg, elérve és segítve több mint 7000 menekülőt.

A Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke, dr. Czibere Károly elmondta: „A háború kapcsán nyújtott segítség egy generációs tapasztalat lesz, hogy a magyarok első perctől kezdve segítették az ukránokat. Ez egy olyan személyes tapasztalat, melynek hatása évtizedek múlva is érezhető lesz.” Előadásában összefoglalta a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány elmúlt két éves tevékenységét, melyben lényeges, hogy hazánkban és a határon túli területeken egyaránt segítséget nyújt a szervezet. Kárpátaljára mostanra több mint 1000 tonna tárgyi adomány érkezett, támogatta az MRSZ öt kárpátaljai oktatási intézmény óvóhelyének létrehozását, az elmúlt évben pedig a szeretetkonyhák működését segítette az alapítvány harminc millió forint értékben. Előadásában méltatta a gyülekezetek és az sclr pályázatban résztvevő egyesületek szolgálatát, hiszen a kölcsönös bizalom, valamint a hitelesség a legfőbb szempont, hogy a menekültekért végzett szolgálatot egymást segítve végezzük ilyen hatékonyan.

A szakmai nap zárásaként forgóasztalos kerekasztal beszélgetéseken vehettek részt a korábbi sclr pályázók, megosztva egymással tapasztalataikat, kérdéseiket, keresve a következő kapcsolódási pontok lehetőségét.

A Magyar Református Szeretetszolgálat 2024 februárjában újabb pályázati felhívást tett közzé, mellyel újabb 20 projekt támogatására nyílik lehetőség. A pályázati felhívást ITT olvashatja. A pályázat benyújtásának határideje: 2024. február 21. (szerda)