Maga nemében egyedülálló, közös európai térségi együttműködésen alapuló vidékfejlesztési projekt kezdődött az év elején a Bodrogközben a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) koordinálásával és mentorálásával; a program alapján kidolgozott általános módszertant később az unió elmaradottabb régióiban lehet majd alkalmazni és felhasználni.

Erről és a projekt szakmai programjának ismertetésén esett szó csütörtökön Cigándon.

Európai Bizottság által a Horizont Európa programon keresztül támogatott ESIRA-projekt megvalósításában a cigándi járás településeinek lakosai, képviselői mellett a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ is részt vesz.

Szepesi Anna MRSZ, a projekt térségi facilitátora, Nagy Gábor MRSZ ügyvezető igazgató, Eperjesi Tamás MRSZ felzárkóztatási osztályvezető, Ogár Zoltán LEADER helyi akciócsoport vezetője, Rácz Ádám Máltai Szeretetszolgálat területi koordinátor,

– A program lényege, hogy a résztvevők miként tudnak közös fejlesztési tevékenységet megvalósítani, vagyis ez nem klasszikus értelemben vett vidék- és vállalkozásfejlesztési tevékenység, hiszen a szereplők együttműködésére épít – hangoztatta a szakmai program bemutatóján az MRSZ ügyvezető igazgatója. Nagy Gábor hozzátette, hogy az európai konzorciumnak összesen nyolc ország a tagja kilenc helyszínnel, Magyarországról a cigándi járás szerepel a programban.

– Azért esett erre a térségre a választás, mert az MRSZ a Bodrogközben már régóta jelen van számos fejlesztési programmal, itt alakultak ki olyan partneri kapcsolatok, ami alapot adtak a projekt elindítására – fogalmazott. A megvalósításában önkormányzati és gazdasági szereplőkre, illetve civil szervezetekre is számítanak, az MRSZ szerepe ebben a folyamatban alapvetően a mentorálás, események szervezése, illetve, hogy a fejlesztési programhoz biztosítsa a lehetőségeket. Például, ha a közösség megállapodik egy fejlesztési célban és ahhoz külső szakértőre van szükség, akkor azt az MRSZ biztosítja – fejtette ki Nagy Gábor.

A projekt januárban indult, az első félévben a projekt kereteinek kialakítása zajlott, most léptett a szakmai megvalósítási szakaszba, és 2027-ben zárul.

– Addig kell megfogalmazni az Európai Bizottság számára olyan szakpolitikai irányokat, amit a konzorcium terjeszt elő. Annak lényege, hogy miként lehet egységes személlettel, módszertannal beavatkozni egy hátrányos helyzetű térség életében bárhol az unióban az eltérő gazdasági, társadalmi, kulturális háttér ellenére – ismertette az MRSZ ügyvezetője.

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezető igazgató arról beszélt, hogy jelentős tudással és kapcsolatokkal rendelkeznek a nemzetközi pályázatok megvalósítása terén, az MRSZ-szel pedig évtizedes az együttműködésük.

Csite András (b) HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezető igazgató

– A Horizon-programokat könnyebb megvalósítani adminisztrációs szempontból, mint a hazai projekteket, ugyanakkor egy nagyon erős konzorcium jött létre a partnerekből, és ezeknek térségeknek vannak sajátos problémáik, mint az elnéptelenedés, az alulfejlettség, vagy a tudásbeli hátrány. Ez a projekt egy úgynevezett kapcsolatépítő program, azért, hogy ezek a térségek kiemelt figyelmet kapjanak fejlesztés szempontjából – fogalmazott Csite András.

Cigánd polgármestere a bodrogközi kistérséget mutatta be, kitérve a gazdasági, társadalmi változásokra. Oláh Krisztián kiemelte, hogy a kistérséget alkotó települések minden olyan programot támogatnak, ami segíti az itt élők életkörülményeinek javítását, az élhető környezet kialakítását, így ennek a programnak a megvalósításában is örömmel vesznek részt.

Oláh Krisztián (közép) Cigánd polgármestere

A rendezvény a szakmai program bemutatása után közös munkával folytatódott.

* * *

Az ESIRA projekt víziója, hogy a vidéki közösségek társadalmi-gazdasági helyzetének megerősítése kulcsfontosságú egy olyan fenntartható gazdasági fejlődésben, amely tiszteletben tartja és integrálja a különböző társadalmi struktúrákat és a marginalizált csoportok szükségleteit. A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány munkájában 2006-os megalakulása óta kulcsszerepet töltenek be a különféle szociális- és gazdaságfejlesztési programok, melyek által a hátrányos helyzetű településeken élő lakosok számára nem csupán pillanatnyi segítséget nyújtanak adományok formájában, hanem hosszú távon biztosítanak lehetőségeket és esélyt számukra társadalmi leszakadásuk megfékezéséhez.