Vezérige- október

Sámuel pedig fogott egy követ, felállította Micpá és Sén között, és elnevezte Eben-Háézernek, mert ezt mondta: Az Úr segített el bennünket egészen idáig. 1Sám 7,12

Izráel, a választott nép igen nagy veszedelemtől menekült meg. A filiszteusok veszélyes hada fenyegette a népet. Emberi szemmel nézve, Izráelnek nem sok esélye volt a győzelemre, mégis győzelmet arattak. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a nép, szívében Isten felé fordult. Eltávolították a bálványokat, böjtöltek, bűnbánatot tartottak. Rádöbbentek arra, mennyire rá vannak szorulva Isten kegyelmére. Amikor pedig sor került a nagy ütközetre, Sámuel az Úrhoz kiáltott, könyörgött a népért és Isten meghallgatta az imát. A győzelmet követően pedig Sámuel egy követ állított fel, nem csak a győzelem emlékezetére, hanem arról is megemlékezve, hogy mindezidáig milyen sok alkalommal és mennyi mindenben megsegítette őket az Úr.

Milyen jó ezt a megállapítást tenni, amikor visszaemlékezünk a mögöttünk lévő évekre. Sámuel szavai a mi szívünkben is visszhangozhatnak, ha az elmúlt 15 évre tekintünk vissza. Ezen idő alatt számtalan esemény, megannyi program valósulhatott meg a Magyar Református Szeretetszolgálat képviseletében. Családok sokasága kaphatott reményt a jövőre nézve és kaphatott vigasztalást, erőt terheik elhordozásához. 15 év távlatában kérdezhetjük: honnan volt erre erő, lendület, szolgálatkészség? Attól az Atyától, akitől minden jó adomány származik! 15 év után mi magunk is elmondhatjuk, hogy az Úr segített el bennünket egészen idáig.

Imádságos lelkülettel, hálatelt szívvel kérjük a Szentháromság Istent, hogy továbbra is erősítsen meg bennünket hitben, az emberek között végzett szolgálat buzgalmában és testi, lelki erőnlétben, hogy hűség bizonyságtevői lehessünk mind szóban, mind cselekedetben annak a Jézus Krisztusnak, aki bennünket elhívott.