Vezérige- november

Ajándékot adni és kapni egyaránt jó. Az ajándékozó számára öröm látni a megajándékozott boldogságát. Aki pedig fogadja az ajándékot, annak a szívében ott van a hála és öröm érzése azért, hogy valaki gondolt rá.

Amikor ajándékról beszélünk, akkor leginkább a szépen becsomagolt dobozok jutnak eszünkbe, amelyek valami örömteli meglepetést rejtenek. A becsomagolt tárgyak mögött mindig van valaki, aki azt gondos kézzel elkészítette.

Azonban nemcsak mi ajándékozunk, hanem Isten is ajándékoz. Igaz, az Ő ajándéka nincs becsomagolva, szépen szalaggal átkötve. Isten nem így adja át. Mégis ajándékoz: először is életet ajándékozott számunkra, majd megajándékozott gondviselésével és önmagával Jézus Krisztusban. Benne a legtöbbet adta számunkra ajándékba: bűnbocsánatot és örök életet. Ezt csak Isten adhatja. Neki ráadásul még számtalan ajándéka van elkészítve számunkra. Ezekben a napokban, amikor a világjárvány letaglózó ereje körülvesz bennünket, ilyenkor is számíthatunk Isten ajándékaira. Ha kérjük tőle, megadja számunkra azt, amire szükségünk van. Megadja erejét, amivel tovább folytathatjuk küzdelmeinket. Vigasztal, amikor fájdalmunk van, reményt ad, amikor elcsüggedünk, és biztonságot nyújt, amikor veszélyben érezzük magukat. Ezek Nála megvannak. Kérjük el Tőle! Mivel Isten ajándékoz, ezért ajándékozhatunk mi is. Isten szeret, ezért lehet szeretet bennünk, mivel irgalmas, ezért lehetünk irgalmasok. Ezek mind Isten nagy, el nem múló, örök ajándékának a következménye.