Szövetségesként kell jelen lenni a legszegényebb településeken

A Magyar Református Szeretetszolgálat Felzárkózási szolgálatának összmunkatársi találkozóját tartották június 4-én a Heves vármegyei Átányban. Elhangzott, hogy az idei esztendőben további településeket vonnak be a programba, így a jelenlegi 51-ről előreláthatólag 65-re emelkedik az MRSZ gondozásában lévő települések létszáma.

A FETE-programban szolgáló munkatársak számára évente szerveznek találkozót, amelyen az eltelt időszak eseményeiről, élményeiről tartanak beszámolót, valamint megosztják egymás között a településeiken alkalmazott jó gyakorlatokat, illetve a rendezvény arra is nagyszerű alkalom, hogy megbeszéljék a tapasztalatokat.

Nagytiszteletű Dérer Zsolt református lelkipásztor a Zsidókhoz írt levél 10. fejezetének 38. verse alapján adott lelki útravalót a munkatársak számára: „Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.” Nyitó áhítatában arról beszélt, hogy mindannyian vágyunk a szeretetre, békességre, azonban eljöhet az a pillanat az életben, amikor úgy érezzük: annyi nehézség, baj, probléma és kihívás gyűlt össze, hogy legszívesebben feladnánk.

„Mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk. Feltehetjük a kérdést, hogy a házasságod rendben van, vagy feladnád? A családi életed rendben van, vagy feladnád? A munkahelyeden jól érzed magad vagy feladnád? Az álmaidat megvalósítanád, vagy lemondanál azokról? Isten arra biztat, hogy ne add fel! Mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, mert aki feladja, az elvész” – foglalta össze a lelkipásztor a Szentírás szavainak üzenetét.

A Felzárkózó Települések közé tartozó 300 leghátrányosabb falu 20 százalékát a református egyház gondozza. A jelenlegi 51-ről várhatóan 65-re emelkedik év végégig azon települések száma, ahol az MRSZ munkatársai végeznek hiánypótló szolgálatot. Erről dr. Czibere Károly, az MRSZA kuratóriumi elnöke beszélt a munkatársaknak.

„Rendkívül fontos, hogy a Felzárkózó Települések programnak a Magyar Református Szeretetszolgálat a megvalósítója, ezért mindenki azzal a lelkiséggel, legitimációval szolgáljon saját helyén, hogy az egyházat szolgálja” – emelte ki a szolgálat lényegét. „Szövetségesként kell jelen lenni a legszegényebb településeken. Ha jó gyakorlataink vannak, akkor hosszú távon lehet olyan közösségeket létrehozni, amelyek akkor is működni fognak, amikor mi már nem leszünk ott” – tette hozzá dr Czibere Károly. A kuratóriumi elnök mindezek mellett azon véleménynek adott hangot: „Ha a jól végezzük a munkánkat, az beépülhet a szociális munkás képzésbe és a szociális szolgáltatások fejlesztésébe a jövőben.” Felhívta a munkatársak figyelmét arra, hogy senki ne érezze magára hagyatottan magát, hiszen az MRSZ és az egyház, a missziók, a szeretetszolgálat infrastrukturális háttere és a szakemberek is a rendelkezésükre állnak, ha szükség lenne rá.

Jámbor Dénes, Átány Község Önkormányzat polgármestere számos érdekességgel szolgált a településről: megosztotta azt az érdekes információt a jelenlévőkkel, hogy a hevesi község nevét adja ki legnépszerűbb internetes kereső, ha valaki a „világ legismertebb falujára” keres rá.

Együd László, az Átányi Református Egyházközség főgondnoka pedig részletesen, a kezdetektől fogva ismertette Átány és a templom történetét. A templomban szervezett utolsó programelemként az alapítvány munkatársa, Sotkó Levente Attila szólaltatta meg az orgonát.

A munkatársi találkozó a Dr. Fél Edit Közösségi Térben folytatódott, ahol elsőként Böröcz Lívia szolgálatvezető ismertette az elmúlt öt év fejlődésének történéseit, illetve beszélt az év végéig várható települési létszám bővüléséről. Bemutatta a hamarosan nyomdába kerülő, Mustármag című, a szolgálat munkatársai által készített FETE-módszertani kiadványt is. A program könnyedebb részeként FETE-kvíz és interaktív gyakorlat várta a munkatársakat.

Az összmunkatársi találkozót Juhász Márton a Jobbadni Nonprofit Kft. ügyvezetője zárta le, aki azt hangsúlyozta a munkatársaknak, hogy sokkal több múlik rajtuk, mint amit ők gondolnak. Azt kérte, hogy gyönyörködjenek az Úrban (Zsolt 37, 4-5), mert minél inkább gyönyörködünk, annál jobban eggyé válunk vele.

A legszegényebb települések felzárkózásának elősegítésére 2019-ben indította a kormány a Felzárkózó települések programot, amely a KSH adatai alapján mért 300 legszegényebb település életét igyekszik segíteni a helyi szükségletek alapján. A FETE–program lényege, hogy első lépésként a szakmai munkatársak elkészítenek egy települési diagnózist, hogy valós képet kapjanak arról, milyen szolgáltatások hiányoznak az adott községből, és azokra kínáljanak megoldást a helyiek számára. A megvalósító szervezetek között a kezdetek óta jelen van a Magyar Református Szeretetszolgálat is: az első évben még csupán öt községben jelentek meg a zöld bárányos segítők, mostanra azonban már országszerte 51 településen – ami idén 65-re bővül – vannak jelen munkatársak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyétől egészen Baranyáig. Az egyes megvalósított programok között számos átfedés található a települések között: a legkisebbek fejlesztését támogató baba-mama körök, a családi gazdálkodást elősegítő kiskert program vagy a különböző ügyintézési területeken nyújtott adminisztrációs segítség szinte mindenhol jelen van, de a helyi szükségletek és lehetőségek alapján változik a FETE szolgálata.