Jelenlét és innováció a felzárkózásban címmel rendezett 2025. szeptember 25-én konferenciát a Magyar Református Szeretetszolgálat, amelynek legfőbb célja volt, hogy bemutassa, mennyire sokszínű és összetett a több szak-és társterületet felölelő, hátrányos helyzetű településeken végzett, társadalmi felzárkózást segítő munka.
A konferencia nyitó áhítatát nagytiszteletű Katona Viktória lelkipásztor, a Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója tartotta Pál apostol filippiekhez írt levelének igeverse alapján: „Közösséget vállaltatok velem nyomorúságomban” (Fil 4,14). Igemagyarázatában kiemelte, hogy a rövid igeszakasz olyan erőt sugároz mindenki számára, amelyben megtalálhatjuk saját elhívásunkat, feladatunkat, elköteleződésünket. Másrészről viszont a hála szava is felszólal belőle, mintha megjelennének azon testvérek, akik között minden nap a Felzárkózó településeken jelen vagyunk – tette hozzá. A konferencia címére utalva úgy fogalmazott, hogy a filippi gyülekezet is innovatív volt, új utakat kerestek, hogy a szeretetüket oda tudják élni az akkor börtönben lévő Pál apostolnak. „Meg kell találnunk annak a módját, hogyan lehet a társdalomban hitelesen segíteni azokat az embereket, akik a peremre szorultak; közösséget vállalva azokkal, akik a nyomorúság fogságban vannak” – zárta áhítatát Katona Viktória.
Dr. Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt harminc évben egész földrajzi térségek, társadalmi csoportok maradtak le. „Az ország 1990-ben rossz választ adott a rendszerváltás átmenetére, amikor azt mondták az embereknek: várjátok meg a gazdasági fellendülést. Ez 1990-1996 között óriási hiba volt, két generációt ítéltünk arra, hogy várja otthont a segélyt, a rokkantnyugdíjat, mert előbb-utóbb jobb lesz. A lemaradásnak akkor az inaktivitás volt a legfontosabb motorja. Ma már nem az, vagyis nem munkaerőpiaci problémák okozzák a lemaradást, hanem a közoktatási rendszer helyzete. De a felzárkózást lehetetlenné teszi, ha csak oktatási-szociális rendszerrel próbáljuk kezelni. Nagyon fontos például a közlekedés helyzete” – fogalmazott az elnök. A másik fontos témaként a szociális lakhatás leépülését említette meg, azonban ennek kapcsán a Máltai Szeretetszolgálattal közösen létrehozott MR Közösségi Lakásalap Nkft.-t nevezte meg jó példaként. „A Felzárkózó települések programot nagyon fontos szolgálatnak találom, mert lelát a „mélynyomorba”, és a karitatív megvalósítóknak köszönhetően sok szereplőt, ágazatot tud megszólítani, közösségszervezésről, a közösség megerősítéséről szól döntően, és lehet vele kísérletezni” – sorolta fel.
A konferencián előadást tartott Tony Addy, a VID Specialized University kutatási munkatársa, aki a diakóniáról, mint az együttélés művészetéről beszélt. Azt mutatta be, hogy miként lehet békében és igazságban élni egy olyan világban, ami megtöredezett, ahol nagyon sok különbözőséggel kell szembesülnie az egyénnek. Fontos része volt az előadásának az is, hogyan lehet a másik embere félelem nélkül tekinteni. Az egyháznak, a diakóniának meg kell mutatni, lehetséges együtt élni, sokszínűen együtt élni.
Dr. Stubnya Gusztáv, a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának dékánja a Fete településeken elindított Telemedicina rendszer – amelynek egyik kidolgozója volt – kapcsán azt hangoztatta: nem az volt a kérdés és alternatíva, hogy gyermekorvosi ellátás legyen a településen vagy telemedicina, hanem az: telemedicina vagy semmi. A Fete településeken fotózott életképekből létrehozott kiállítás kapcsán arról beszélt: azt a munkát, eredményt illusztrálja hitelesen a hallgatók számára, amit a településeken végeznek.
A konferencián a segítő szolgálat teológiája címmel tartott előadást Prof. Dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Úgy fogalmazott, a kálvini életmű a maga korában innovatív volt, strukturális változásokat idézett elő a szegények gondozásában, ellátásában.
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon végbement társadalmi változásokról beszélt dr. Duráczky Bálint, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karának adjunktusa, aki részletesen kitért a születési, öregedési, halálozási adatokra. Mindenhol azt látjuk, hogy súlyos mértékben öregszik a társadalom, miközben csökken a születések száma, a család pedig jelentősen átalakulóban van, hiszen jelentősen megnőtt a válások száma, valamint az egyedülállók és egyedül élők száma, ennek egyik eredménye, hogy egyre kevésbé fonódnak össze a generációk, így a normák nem hagyományozódnak át.
A konferencián hivatalosan is bemutatták az MRSZ által készített Mustármag című módszertani kézikönyvet, ami olyan jó gyakorlatokat, módszertani ötleteket és programterveket gyűjt össze, amelyek a mindennapi munkát segítik, külön figyelmet fordítva a lelki egészség megőrzésére is. A délután kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelynek témája a Felzárkózó településeken végzett program református megvalósításának bemutatása volt a Mustármag című kiadványon keresztül. A beszélgetésben Böröcz Lívia, az MRSZ felzárkózási szolgálatvezetője, Sohajdáné Samu Zsuzsanna református lelkipásztor, Juhász Márton, a Jobbadni Nonprofit Kft ügyvezetője, valamint Sotkó Levente Attila, az MRSZ szakmai irányító munkatársa vett részt. A program a kiscsoportos foglalkozásokkal folytatódott, amelyek érintették többek között a felzárkózás komplex módszereit, a fiatalok elérésének módszereit, illetve annak a témáját, hogy szolgálat vagy projekt a munkatársak által végzett feladat.
Felzárkózó települések elnevezéssel 2019 nyarán indult el az a hosszú távú kormányzati program, amely a legnehezebb helyzetben lévő településeket kívánja segíteni. A Magyar Református Szeretetszolgálat jelenleg 51 településen van jelen. A programban résztvevő 300 település kiválasztása a KSH-val együttműködésben történt meg. A településeken összesen 270 ezer ember él. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot.
