Heti útravaló – Pünkösd hétfő

„Mindennap állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték Istent, és kedvelte őket az egész nép. Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel.”

ApCsel 2,46-47

Bizony, a Szentlélek hihetetlen változásokat képes elérni az ember életében. Ami korábban szokatlan, idegen, akár még az is lehet, taszító volt, a Lélek közbenjárásával mindennapossá, természetessé, széppé, gyönyörködtetővé válhat. Szép példaként áll előttünk az első gyülekezet buzgósága, akik nem csak szóbeli hitvallásukkal, de mindennapi életvitelükkel is bizonyságot tettek a feltámadott Jézus Krisztusról. És ez a bizonyságtétel bizony hatással volt a környezetükre nézve is. Ámulattal, némelyek félelemmel tekintettek a Krisztus hívők gyülekezetére, kik közösen étkeztek, közösen imádkoztak, fohászkodtak, dicsérték Istent. Ezzel az életvitellel nem mások tiszteletét akarták kivívni, nem az emberek megbecsülésére vágytak, hanem egyszerűen csak úgy cselekedtek, úgy élték mindennapjaikat, ahogy arra hitük, a Szentlélek indította. A Szentlélek szabadította fel őket erre az életre. Megszabadította őket a kétkedéstől, attól a félelemtől, hogy „mit fognak ehhez szólni mások?” A Szentléleknek ilyen megújító, felszabadító ereje van.

Ezeket az embereket Isten Lelke vezette. Semmit sem tettek kényszerből vagy megfelelési vágyból. Szabadok voltak arra, hogy Jézus Krisztusról örömmel tegyenek bizonyságot. Ennek a tiszta örömnek, és látható elköteleződésnek lehettek tanúi mások. Olyanok, akik nem hallottak még Jézusról, vagy éppen hallottak, csupán hitetlenkedtek vele szemben.  A gyülekezet tagjai saját életükkel adtak példát és életükkel is dicsőítették Istent. Így válhattak eszközzé az Ő kezében, hogy a gyülekezet növekedjen, gyarapodjon.

Ma, ha gyülekezeteinkre tekintünk, és azt látjuk, hogy templomaink padjai mennyire hézagosak, talán egy kicsit elszomorodunk. Ilyenkor mindig eszembe jutnak teológiai professzorom szavai, aki azt mondta, azért nem kell elkeseredni, mert a Szentlélek bármilyen élethelyzetben, bármilyen történelmi korban képes lelki ébredést adni. Bízzunk benne, hogy Ő képes ezt megtenni. Ahogy az első gyülekezeteket meggyarapította, ahogy az üldöztetések közepette is képes volt növekedést adni, úgy jelen korunk kihívási, nehézségei közepette is képes akár tömegeket is megmozgatni, képes sokak szívét megújítani.

Idén Pünkösdkor imádkozzunk gyülekezetink lelki ébredéséért. Azért, hogy a Szentlélek felszabadító ereje átjárjon bennünket és olyan keresztyén közösségekké formálódhassunk általa, amik kedvesek Isten és emberek előtt. Ne azért, hogy az embereknek kedveskedjünk, hanem azért, hogy közösségeink mindennapi élete, szolgálata révén is Istenre mutassunk, így mások is megismerjék az Ő kimeríthetetlen szeretetét és találkozásuk lehessen a feltámadott Jézus Krisztussal.