Heti útravaló- 7. hét

„Amikor pedig te böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.” Mt 6,17-18

Az idei böjt, talán egy kicsit még nehezebb lesz, mint az elmúlt években. Hiszen sokan gondolhatják azt magukban, hogy: „az elmúlt hónapokban így is elég sok mindenről le kellett mondani, mi mást még?” Egyébként is. A böjtölésre mindig olyan nehezen veszi rá magát az ember. Mert maga a böjt gyakorlata egy kicsit kiszakítja az embert az eddig megszokott, jól begyakorolt életritmusból. A böjtben az ember átcsoportosítja az erőit, igyekszik egy, a mindennapjait meghatározó, renget időt, energiát elnyelő, már-már a kapcsolatainkat negatívan befolyásoló tevékenységet a háttérbe szorítani azért, hogy helyette még inkább fölfelé tekintsen, több időt és energiát szánjon a Szentháromság Istennel való kapcsolat erősítésére. Mert a böjt elsődleges célja mégiscsak ez lenne: gazdagodni Isten megismerésében, erősíteni azokat a szálakat, amik a lelkünkből indulva Krisztusba kapaszkodnak. Még jobban elmélyülni Isten és a felebarát szeretetének a gyakorlatában. Ezért fontos az a tanítás, amit Krisztus is a sokaság előtt elmond, miszerint ne arra törekedjünk, hogy az emberek lássák a böjtölésünket, hanem arra, hogy Isten előtt kedves legyen a böjt. Nagy a kísértés ilyenkor, hogy a böjttel megmutassuk az emberek előtt, mekkora áldozatokra vagyunk képesek! De nem a látványos böjt az, ami feltétlen célra vezető, hanem az, ami a hitből fakad. Mondhatja valaki, hogy lemond ebben az időszakban bizonyos ételek, vagy italok élvezetéről, egy-egy tevékenységről, de rögtön utána fel is kell tennie a kérdést magában: milyen módon lesz ez pozitív hatással a hitéletemre?

Igyekezzünk hát a böjti időszakban arra törekedni, hogy böjtölésünk tárgya előbbre mozdítsa szeretetkapcsolatainkat (ebbe pedig benne van az Isten – ember és környezetünkkel való kapcsolataink is).

Nézzünk egy példát! Vegyük példának a digitális eszközök használatát. Alig vannak ma már, akik egyáltalán nem használnak számítógépet, okostelefont, tabletet, játék-konzolt… stb. Az egyre gyorsabb, szélesebb körben használható interneten keresztül megszámlálhatatlan mennyiségű információval kerülünk kapcsolatba nap, mint nap. Ez a digitális szabadság nagyon hamar magába szívja az embert. És nagyon hamar a percekből órák lesznek. Szinte észre sem vesszük, hogy elrepül néhány óra. Ebben a karantén időszakban pedig különösen is ki vagyunk téve a veszélynek, hogy magával ragad az internet világa. Lehet böjtölni ezen eszközök használatával is! A megmaradt időt pedig lehet Bibliaolvasással, imádkozással, lelki feltöltődéssel tölteni. De ezek mellett lehet ezt az időt még szeretteinkkel is tölteni, egy kis beszélgetéssel (akár telefonon, akár személyesen), közös programmal: főzés, társasjáték. Lehet közös Bibliaolvasást is tervezni, megbeszélni egy-egy szakaszt. Lehet közösen is imádkozni, lélekben együtt épülni.

Ez csak egy példa volt a sok közül. Minden ember maga dönti el, maga tudja, mi az, amivel böjtölnie kell, böjtölnie érdemes. Éppen ezért a böjtöt mindig önvizsgálattal és bűnbánattal kell kezdeni. Felfedezni: mi az, ami gátol abban, hogy szabadon megéljem a kegyelmet, azt az Isten szeretetén nyugvó szabadságot, amit Krisztuson keresztül Istentől kaptam? Azt gondolom, mindannyian tudnánk ilyet mondani. Bármit is választunk, ne feledkezzünk meg Jézus tanításáról, aki azt mondja, hogy „böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.”