Heti útravaló – 30. hét

„Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.”

Jn 15,12

Manapság annyi értékesnek vélt dologgal vesszük magunkat körbe, hogy azt, ami igazán értékes talán már észre sem vesszük. Gyötrődünk, küzdünk, szinte vért izzadunk azért, hogy megszerezzük mindazt, amitől boldogságot és örömet várunk. Aztán ahogy telik az idő újabb és újabb dolgokra vágyunk, mert nem jöttek be a számításaink. Holott a valódi boldogságért csupán igen kevésre van szükség. Ez a kevés válik olyan értékké, amit nem lehet földi mértékkel mérni. Jézus arra tanít bennünket, hogy akkor válik örömünk igazán teljessé, ha képesek leszünk megmaradni az Ő szeretetében. Mit is jelent ez? Egyfelől azt jelenti, hogy elfogadjuk azt a mérhetetlen nagy szeretetet, amit Ő nekünk kínál nap, mint nap. Ez a szeretet nem fogyatkozik meg, nem veszít értékéből és ez a szeretet minden ember számára célzottan egyéni. Nem olyan ez, mint amikor régen az uralkodó pénzt szórt a tömegbe és kinek, mennyit sikerült magának megszerezni. Ez a szeretet személyes, közvetlen, neked és nekem szól.

Azonban ez a szeretet nem csak a szívet tölti el örömmel, hanem talpra állít, elindít, így válik cselekvő szeretetté. Ezért mondja azt is Jézus, hogy úgy szeressük egymást, ahogy Ő szeretett minket. Milyen jó is lenne, ha ez az alázatos, előítélet nélküli szeretet munkálkodna ma is sokak szívében. Mert akkor nem arra törekednénk, hogy magunknak értékeket halmozzunk fel, hanem arra, hogy ezt az egyedüli, igazán fontos értéket megosszuk másokkal is. Ennek a szeretetnek éppen ezért van egy olyan áldásos hatása, hogy nem csak az Atyához, Krisztushoz kerülünk közelebb, hanem egymáshoz is. Ez a krisztusi szeretet az embereket is közelebb hozza egymáshoz és az emberen keresztül maga Krisztus is elérhet másokat. Ez a szeretet gyógyít, begyógyítja a lelki sebeket és figyelmünket Istenre fordítja, terveinket Istenre hangolja. 

Az a szeretet, ami Krisztustól származik nem más, mint az élet. Éljünk vele, éljünk általa!