Heti útravaló- 3. hét
„Nekem azonban Jánosénál nagyobb bizonyságtételem van. Mert a feladatok, amelyeket az Atya rám bízott, hogy teljesítsem azokat, tehát azok a cselekedetek, amelyeket elvégzek: maguk tesznek bizonyságot arról, hogy engem az Atya küldött el.” Jn 5,36
Számos olyan Jézushoz köthető csodatörténetet ismerünk, amik talán még azok számára sem ismeretlenek teljesen, akik ritkán fordulnak meg istentiszteleteken, vagy ritkán kerül a kezük ügyébe a Szentírás. Gondolhatunk itt a víz borrá változtatására, vagy a csodálatos halfogásra, esetleg a viharos tenger lecsendesítésére, vagy akár egy-egy gyógyítástörténetre is.
Ezeknek a csodatételeknek számos szemtanúja volt. Sokan láthatták, tapasztalhatták, személyesen átélhették Jézus Krisztus hatalmát, erejét, melyre az Atya hatalmazta fel. Ezek a „feladatok” több célt is szolgáltak. Egyrészről megmutatták az embereknek, hogy Isten nemhogy nem hagyta el népét, hanem igen közel jött hozzájuk. Jézus Krisztusban az Atya szeretete mutatkozott meg azon emberek előtt, akik reményvesztettek voltak, elkeseredtek, elmerültek hétköznapi gondjaikban, vagy éppen egy hamis istenkép alakult ki bennük.
A csodákban, Krisztuson keresztül, az Atya mutatkozott be ismét a népnek. Ismét, hiszen korábban számos csodát tett a nép körében Isten, amik alapján megismerhették Őt. Az évek során azonban ez az ismeret megfakult. Az Isten és ember közötti szakadék egyre nagyobbá vált. Karácsonykor azonban ez a két partszakasz igen közel került egymáshoz ismét. Hiszen Jézus Krisztusban maga Isten lett emberré, jött el népe közé, hogy az emberek ismét megtapasztalják Isten közelségének a melegségét, számtalan csodáját, áldását, nyugalmát.
A csodák tehát azt a célt szolgálták, hogy az ember a lehető legközvetlenebb módon megtapasztalja Isten szeretetét. Hiszen nem csak azok élete változott meg akkor, akik a saját bőrükön tapasztalták meg Isten gyógyító, szabadító erejét, hanem azok is, akik mindezt látták, hallották. Az emberek megerősödtök hitükben, majd bizonyságot tettek ezekről a csodákról egymásnak. Ez a lánc pedig mind a mai napig tart. Ma is sokan tesznek bizonyságot Isten kegyelméről, csodáiról azért, hogy mások szívében megerősödjön a remény, lelkében szilárdabbá váljon a hit.
Ma is jó megtapasztalni Isten csodáit. Mert csodák ma is vannak! Ma is hallhatunk csodálatos gyógyulásokról, hirtelen jött segítségekről. Jézus Krisztus, az Ő lelke által, csodálatos módon ma is munkálkodik a benne bízók életében.
Jöjj te is bátran Krisztushoz, éld át az Ő kegyelmét és engedd, hogy benned is elvégezze gyógyító, bűnt eltörlő, életet megújító munkáját!
