Heti útravaló – 18. hét

„Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”

Róm 8,38-39

Most eszembe jut az a rengeteg kép, ami az interneten kering arról az emberről, akinek lángokban áll a háza és éppen a számára legértékesebb dolgokat menekíti először. Ennek a képnek több verziója is létezik, mindig más van a kezében, de maradjunk annyiban, hogy vannak meglepő választásai a képen szereplő embernek. Honnan jutott ez eszembe? Onnan, hogy az ember mindazzal féltő szeretettel bánik, aki/ami közel áll a szívéhez. Röviden, akit/amit szeret az ember, azt félti. Bennünk van a félelem, hogy elveszíthetem azt, ami oly közel áll a szívemhez. Itt beszélhetünk emberekről, de akár értékes, régi emlékeket idéző tárgyakról is. Szinte felfoghatatlan még a tudat is, mi lesz, ha meg kell válnom attól, ami oly sokat jelent a számomra. Mi lesz, ha az idő, ha egy idegen ember, vagy saját hibámból elvesztem azt?

Való igaz, hogy földi kincseink magukon hordozzák a mulandóságot, az elmúlást és ki vannak szolgáltatva idegen erőknek, hatalmaknak. Azonban magunkénak mondhatunk egy olyan kincset is, ami nemhogy múlhatatlan, örök, de még csak el sem szakíthat tőle semmi. Ez a kincs az, ami talpra állít, ha elcsüggedem. Ez a kincs megvigasztal, ha elszomorodom. Ez a kincs hittel telít, bizalmat ébreszt, biztonságot ébreszt bennem. Ez a kincs megtanít szeretni, megtanít másokat felemelni, megtanít irgalmasnak, önzetlennek lenni. Ez a kincs Isten szeretete. Ez a kincs Jézus Krisztus.

Bizony, hogy ez a kimeríthetetlen szeretet nem csak örömmel tölti el a szívünket, de egyúttal reményre is sarkall. Mert bármi történjék is, nincs az a földi, de még földön túli hatalom sem, ami elszakíthatna bennünket attól az Istentől, aki öröktől fogva kiválasztotta gyermekeit, elhívta, megigazította és megdicsőítette őket. Istennek ezt a szeretetét nem lehet érdemekkel megszerezni, nem lehet kiérdemelni. Ezt Ő ingyen kegyelméből adja az embernek azért, hogy a világ fájdalmain túl részünk legyen az Ő örök birodalmának gyümölcseiben már itt a földön.

Isten az Ő szeretetét tőled sem vonja meg!