A Magyar Református Szeretetszolgálat 2013 óta nem csupán az ország legnagyobb karitatív közfoglalkoztatója, hanem sokak számára a remény és az odafigyelés megtestesítője. Jelenleg közel 1300 embernek nyújtunk munkalehetőséget, akik különböző okok miatt nem tudnak sikeresen elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A Szeretetszolgálat célja a közfoglalkoztatással, hogy a gyülekezetek és intézmények is bevonhassák azokat a helyi testvéreket, akik tudnak tenni a közösségért, azonban saját forrásból nem tudják alkalmazni őket. A május 28-i szakmai konferencián a Belügyminisztérium és Budapest Főváros Kormányhivatala is képviseltette magát, hogy első kézből értesüljenek a foglalkoztató pontok az elvárásokról és lehetőségekről.
A Református Közfoglalkoztatási Konferencián Juhász Márton ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a közfoglalkoztatást három aspektusból szükséges megközelíteni: szakmapolitikai, gyülekezeti és keresztyén szempontból.
„Elmondhatjuk, hogy az állam részéről egy szemléletváltás indult el a segítségnyújtás területén, mióta nem segélyekkel, hanem aktivizáló módon segíti a nehéz helyzetben lévőket. A megélhetési krízisben ez az aktivitásra serkentés a valódi esélyteremtés, hiszen a közfoglalkoztatás a belépőt, a felkészítést jelentheti a nyílt munkaerőpiacra.”
Hozzátette, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat kezdettől fogva a gyülekezetekre alapozva indította el a programot, hiszen velük együttműködve, a
helyi diakóniai szolgálatot támogatjuk azzal, hogy olyan feladatokra tudnak munkaerőt alkalmazni, amit önerőből nem tudnának finanszírozni az egyházközségek. De mint bármilyen program a Szeretetszolgálatnál, a közfoglalkoztatás sem működhetne, ha nem keresztyén hitünkből fakadóan állnánk a segítségnyújtáshoz: „Abban bízom és reménykedek, hogy mindannyian valahogy így tekintünk erre a szolgálatra. Rászorulókat viszünk Isten, emberek és a többségi társadalom elé”. Juhász Márton ügyvezetője végén a jelenlévők számára bemutatta Nagytiszteletű Katona Viktóriát, aki júniustól ügyvezetőként szolgál a Magyar Református Szeretetszolgálat élén.
„Nem csak közfoglalkoztatás, hanem közösségépítés”
A Belügyminisztérium képviseletében Szulimán Zsolt főosztályvezető köszöntötte a foglalkoztatási pontok vezetőit, majd előadásában visszatekintett a közfoglalkoztatási program elmúlt évtizedére, és megosztotta tapasztalatait a monitoring átvilágításról. Amint elmondta, a közfoglalkoztatásban 2016 volt a csúcsidőszak: az akkori 224 ezres foglalkoztatotti létszám mára 65 ezerre csökkent. „Ez a csökkenés azonban ebben az esetben pontosan azt jelzi, hogy a feladatunkat jól végeztük, hiszen a közfoglalkoztatásnak hála sokan visszakerültek a nyílt munkaerőpiacra.” Hozzátette: komoly kihívást jelent, hogy a közfoglalkoztatásban rekedt munkavállalókat miként lehet kiemelni, hiszen ez a bennmaradt 65 ezer fő jellemzően többszörös hátrányokkal küzd, és nyílt piaci elhelyezésük jóval nehezebb. A kormány célja, hogy választ adjon a kihívásokra, és ennek a társadalmi rétegnek a felzárkóztatásában érjenek el sikereket.
Hangsúlyozta, hogy ebben a közfoglalkoztató partnereknek is komoly szerepe van, melyek közül a legnagyobb a Magyar Református Szeretetszolgálat. „A szeretetszolgálat nem csupán foglalkoztat, hanem közösséget is épít, hatással van egyéni élethelyzetekre, hiszen hívő, hiteles és hitvalló szolgálatot lát el. A 2013-as indulás óta közel 22 ezer közfoglalkoztatott fordult meg a Szeretetszolgálat kötelékében, és jelenleg is a legnagyobb volumenű közfoglalkoztatást a Magyar Református Szeretetszolgálat látja el.”
A monitoring tapasztalatokat értékelve megosztotta, hogy az ellenőrzéseken változtatni kell, hiszen országszerte 450 foglalkoztatási ponton zajlanak a tevékenységek, viszont mindenki a Budapest Fővárosi Kormányhivatallal köti a szerződést az Alapítvány székhelyével összhangban. Ezt követően az árajánlatok szükségességéről, az eszközbeszerzések feladatokkal történő összehangolásáról, a gyűjtő-megnevezések kerülésének okairól és a munkaköri leírások szerepéről tájékoztatta a résztvevőket.
„A legfontosabb a kommunikáció, és hogy van kihez fordulni a kérdésekkel”
Fityik Pál, a Budapest Főváros Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának közfoglalkoztatási szakügyintézője elmondta: nagy öröm a találkozás és a konferencia létrejötte, hiszen első kézből, egy helyen hangozhatnak el az információk. A Magyar Református Szeretetszolgálat közfoglalkoztatásban betöltött szerepét a számokkal illusztrálta:
„Ebben az évben az országos közfoglalkoztatási programok 7815 fővel indultak, ebből 1270 a református létszám. Ez 16,25%, tehát minden 6. ember, aki napjainkban közfoglalkoztatott, az a Magyar Református Szeretetszolgálaton keresztül végzi munkáját.”
Elismerően nyilatkozott az Alapítvány közfoglalkoztatási csoportjáról, akik a gyakori kihívásokkal járó nagy létszám működtetéséhez szükséges komoly szervezeti hátteret biztosítják. „Egy ilyen nagy létszámú országos programot ha nem egy hatékonyan működő programkoordinációs csoport irányítana, akkor szétesne, nem is lehetne megvalósítani. A Magyar Református Szeretetszolgálat mindenben a foglalkoztatási pontok mellett áll, fogják a kezüket, van kihez fordulni a kérdésekkel.” Ismertette, hogy egy hat hónapos program lebonyolítása a háttérben közel egy év munkát jelent, hiszen a program előkészítése, lebonyolítása, majd a végén a záró beszámolók elkészítése a Szeretetszolgálathoz tartoznak, nem pedig a foglalkoztatási pontokhoz.
A konferencia délutáni szekciójában Szögi Andrea, a Magyar Református Szeretetszolgálat HR-irodavezetője gyakorlati tanácsokkal látta el a foglalkoztatási pontok vezetőit, hogy miként lehet eredményesen, szabályszerűen, eredményesen végezni a közfoglalkoztatással járó adminisztrációs feladatokat. Előadását követően a közfoglalkoztatási kapcsolattartókkal egyéni konzultációra is lehetőség nyílt a helyszínen.
