Heti útravaló – 14. hét

Ki tehát a hű és okos szolga, akit azért rendelt szolgái fölé az úr, hogy a maga idejében eledelt adjon nekik? Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál az ura, amikor megjön! Bizony mondom nektek, hogy egész vagyona felé rendeli őt.

Mt 24,45-47

Keresztyén, földi életünk a Krisztus várás örömében, izgalmában halad előre. Gondolataink, tetteink éppen ezért ebben a szent várakozásban teljesednek ki. Döntéseink visszhangozzák, hogy milyen lelkülettel, milyen lélekkel várjuk az Urat. Jézus példázatában két példa áll előttünk. Ott van a jó szolga, kire ura rábízta a háztartást és mindazokat az embereket, kik ura szolgálatában állnak, hogy gondot viseljen a háztartásról és egész háza népéről. Mikor a ház ura hazatér és látja, hogy szolgája micsoda gondoskodó szeretettel volt mindazok iránt, akiket rábízott, nagy jutalomban, kitüntetésben részesíti. Ellenben ott áll előttünk a gonosz szolga példája is, kinek fejébe száll a hatalom és gonosz módon megalázza, kihasználja a rábízottakat, sőt, kicsapongó életet él, hiszen azt gondolja késik a ház ura, lehet haza se tér. Ezért úgy viselkedik, mintha minden az övé lenne és nem csak megőrzésre kapta volna. Amikor a ház ura hazatér és meglátja szolgája kicsapongását, szigorú büntetésben részesíti!

Előttünk állnak a példák, de nekünk kell eldönteni melyik szolgához szeretnénk hasonlítani. A gonosz szolgához, ki nem foglalkozik ura visszatértével, ezért felelőtlenül bánik a rábízottakkal, vagy pedig a jó szolgához, ki örömét leli abban, hogy ura nevében gondot visel mind arról, mit a ház ura rábízott.

Sok bízatott az emberre. Teremtett világunk védelme, környezetünk megóvása, a körülöttünk élőkről való gondoskodás, a tanítás, a vigasztalás, a buzdítás szolgálata. Az az élettér, ahova az Atya téged is elhelyezett, egy szolgálati terület. Te döntöd el, hogyan viszonyulsz hozzá: óvó szeretettel, vagy pedig kizsákmányoló önzéssel. Mindazokat, akik gondoskodva, az Atyától származó féltő szeretettel viselnek gondot mind arról, amit az Élet Ura bízott rájuk, nagy jutalomban részesíti: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” Jel 2,10b

Ablonczy Dániel, volt Kispest-Rózsatéri református lelkipásztor a következőket írja: „Jézusra várni annyi, mint Jézust szolgálni, a szeretet, a hűség és felelősség lelkületével bánni mindazzal, amit ránk bízott az Úr.” Adja meg az Úr, hogy ilyen hű szolgákká válhassunk!