„Ez az 550 forint nemcsak annak segítség, aki ebből meleg ételt kap, hanem segít helyben a termelőnek, a boltosnak, akiktől megveszik az alapanyagot. Az egyház és a gyülekezetek kézzel fogható segítséget adnak, a támogatás által tudnak tanúbizonyságot tenni Isten szeretetéről, gondviseléséről. Ezzel tudunk az embereknek reményt adni, holnapot biztosítanunk. A szeretetszolgálatnak köszönhetően a lisztes fazék és az olajos korsó nem ürül ki.” – fogalmazott Molnár Zsolt kárpátaljai lelkipásztor.

Egy-egy szeretetkonyha működésének támogatása akár egyszeri, akár rendszeres felajánlással is segíthető, így az adománygyűjtésen keresztül az anyaországi testvérek több mint százezer tál ételhez nyújthatnak anyagi segítséget a kárpátaljai nélkülözőknek. Minden adomány hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is élelmet biztosíthassanak a gyülekezetek konyhái a legnehezebb helyzetben lévőknek.

A segitsunk.jobbadni.hu oldalon minden gyülekezet szeretetkonyhájánál tételesen látható, hogy az adott konyhának mennyi pénzadományra lenne szüksége ahhoz, hogy a működése a következő hónapokban is fenntartható maradjon. Előre is hálásan köszönünk minden támogatást

Miért kiemelten fontos a Magyar Református Szeretetszolgálat számára a határon túl élő rászorultak támogatása?

A Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) nevében nem véletlenül nem a „magyarországi” szó szerepel. Szervezetünk neve arra utal, hogy Kárpát-medence-szerte, az elszakadt területeken élő magyar testvéreink részére is támogatást nyújtunk. A határon túli területeken ugyanúgy szükség van az MRSZ által nyújtott segítségre, mint országhatárainkon belül. Az MRSZ a kezdetektől fogva támogatja az elszakított nemzetrészeken élő rászorulókat, éreztetve velük összetartozásunkat.

A határon túli rászorultakon milyen formában tud segíteni a Magyar Református Szeretetszolgálat? Hogyan változott ez a kezdetekhez képest? 

A szociális- és adománykoordináció az MRSZ egyik alapsejtje a kezdetektől fogva. Az, hogy a rászorulókhoz – legyen az egyén, család vagy közösség – eljuttatjuk az adományokat, kiemelkedő fontosságú, azonban a közösségfejlesztő programok szervezése legalább ilyen jelentőséggel bír. Ebben sokat változtunk a kezdetekhez képest. A szegregátumban vagy periférián élő közösségeknek szüksége van olyan eseményekre, amelyek segítik oktatásukat, az önmagukra való odafigyelést, és a lelkiségük megélését. Amellett, hogy adományok szintjén segítjük a bajbajutottakat, nagyon fontos, hogy teret biztosítsunk a beszélgetésre, meghallgatásra is. Egy ilyen beszélgetés és odafigyelés reményt ad számukra, tudják, hogy nincsenek egyedül és sokkal hamarabb talpra tudnak állni. Ezekből az odafordulásokból én is rengeteget kapok vissza.

Melyek azok a mindennapi küzdelmek, amelyeknek leginkább ki vannak téve az elszakított térségekben élők?

A magyar identitás megőrzéséért és megéléséért mindennap meg kell küzdeniük az elszakadt nemzetrészeken élőknek. Fontos, hogy amellett, hogy „megadják a császárnak, ami a császáré”, a lelkiséget, a transzcendenst is meg tudják élni, hisz ez teszi majd teljessé személyes életüket. Az elszakított magyarság megtanítja nekünk, hogyan lehet bátran önállónak lenni ezen térségekben, hiszen csodálatos oktatási- és szociális rendszereken keresztül máig őrzik a magyar hagyományokat, amelyek megtartó erőként szolgálnak már a fiatalság életében is. Hálás vagyok, amiért a Magyar Református Szeretetszolgálat segítheti a határon túliak identitásmegőrzését.

 Mit gondolsz a legnagyobb nehézségnek az elszakított nemzetrészeken élő magyarok elérésével kapcsolatban? Hogyan lehetne fejlődni ebben?

A távolsági tényező eléggé megnehezíti a dolgunkat, hiszen nemrég is majdnem 23 órát utaztunk, hogy Csíkszeredába érjünk. Ez rengeteg szervezést igényel – logisztikai felkészültséget, munkaerőt, a kollégák munkaidejükön felül teljesítenek stb. Viszont amikor odaérünk, az ott létrejövő összekapcsolódás feloldja ezeket a nehézségeket.

Az ukrajnai háborús helyzet alól Kárpátalja sem kivétel, emiatt ebben a térségben szintén sok probléma merül fel a támogatásnyújtás kapcsán. Az adományok átjuttatása a határon, a pontos dokumentáció elkészítése, a jogszabályi változások folyamatos követése vagy hogy mi számít hadászati technikának és mi nem, mind megnehezítik a gördülékeny munkát.

Emellett arra is oda kell figyelnünk, hogy ha az adott egyházkerület visszautasítja egy kezdeményezésünket arra hivatkozva, hogy az ő szempontjukból esetleges hátrányuk származhat, akármilyen nehéz is, de el kell fogadnunk a döntésüket. Nekünk az a prioritás, hogy ők biztonságban tudják végezni szolgálatukat.

A határon túli magyarság elérésének fejlesztése érdekében az egyházkerületekkel megkötött együttműködési megállapodásainkat szeretnénk kiterjeszteni minél több területre, hiszen ez kerületi szinten lehorgonyozhat bennünket. A Kárpát-medencei Diakóniai Egyeztető Tanács sokat segít abban, hogy elérhetőbbé tegyenek területeket számunkra, ezzel is elősegítve a folyamatos kapcsolattartást a jövőbeni segítségnyújtás érdekében. Igyekszünk minél több eseménybe bevonni határon túli testvéreinket, hogy egész évben érezzék összetartásunkat.

A kommunikációs nehézségek és a nem megfelelő információáramlás csökkentése érdekében engedélyt kérünk például arra, hogy a 2025-ös Szeretethíd meghirdetésekor az egyházmegyei misszióelőadók által is minél több emberhez jusson el a kezdeményezésünk. Az általunk támogatásban részesülteket is bátorítjuk abban, miszerint „jobb adni, mint kapni”, így ők is segítséget tudnak nyújtani más rászorulóknak. 

A Szeretetszolgálatnak milyen tervei vannak a jövőre nézve a határon túl élő nehézsorsú emberek támogatásával kapcsolatban?

Amellett, hogy szervezeti szintű együttműködéseket szeretnénk létrehozni minél több egyházkerülettel, a tanszergyűjtést és a Nyilas Misi Pakkot a továbbiakban is szeretnénk határokon átívelő kezdeményezésként megtartani.

Minden elszakított területre figyelmet fordítunk, azonban jelenleg Kárpátaljának van leginkább szüksége a segítségre. Ebből kifolyólag továbbra is szeretnénk támogatni szeretetkonyháikat, ahol szám szerint hetente 4087 adag ételt osztanak ki a rászorulóknak. Ehhez 2024. novemberétől több támogatásra van szüksége a Szeretetszolgálatunknak. Fontos kiemelnem, hogy ehhez mi csak hozzájárulunk, hiszen a nehéz helyzetben lévő egyházközségek (ingyenkonyhák) saját maguk is rengeteg munkát tesznek bele, és összetartó erejüket muszáj megtartanunk.

Neked milyen személyes kötődésed van a témával kapcsolatban? Milyen szakmai célokkal rendelkezel ezt illetően?

Én Kárpátalján élve 13 évig voltam külmissziós lelkipásztor. Az ott eltöltött idő mind szakmailag, mind lelkileg megerősített. Ott éreztem meg igazán, mit is jelent magyarnak lenni, mondhatni ott tudatosult bennem nemzeti identitásom. Más országba is hívtak szolgálni, azonban rájöttem, hogy én magyarul tudom a leginkább kifejezni magam, és az a szolgálatom, hogy innen segítsem a határon túl élő testvéreket. Szakmai célomként saját eszközeimmel, és munkatársaim zsenialitásával szeretnék létrehozni egy olyan közösséget, amely még Erdély legtávolabbi pontjára is elér.

A Magyar Református Szeretetszolgálat legfőbb küldetése, hogy reményt és támogatást nyújtson a rászorulóknak Kárpát-medence-szerte. Az elmúlt években számos szociális-fejlesztési és gazdaságfejlesztési programot indított az Alapítvány annak érdekében, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévők számára hosszú távon is segítséget nyújthasson, támogatva megélhetésüket és csökkentve társadalmi leszakadásukat.

A Magyar Református Szeretetszolgálat 2019 óta vesz részt a Felzárkózó települések programban. A hosszútávú kormányzati program célja, hogy a 300 leghátrányosabb helyzetű településen élőket támogassa. A Felzárkózó települések program során első lépésként az MRSZ munkatársai egy települési diagnózist állítanak fel, hogy valóban azokon a területeken tudjanak segítséget nyújtani a helyi lakosok számára – legyen szó akár közösségi programokról, gazdaságfejlesztésről vagy alapvető szolgáltatások pótlásáról –, amelyekre leginkább szükségük van. „Jelenleg 34 helyen végzünk szolgálatot a Felzárkózó települések programon keresztül. Igyekszünk saját magunk is létrehozni különböző üzemeket, ezzel segítve a helyi foglalkoztatást és a helyi termelők piacra való jutását, továbbá saját márkás termékeket is készítünk helyi termelőkkel. A jövőbeli célunk az, hogy minden lehetőséget megragadjunk, hogy ezek a termékek eljussanak a legszélesebb közönséghez, így bevételt termelve a helyi közösségeknek, amiből el tudják tartani magukat.” – ismertette a program gazdaságfejlesztési törekvéseit Nagy Gábor, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese.

Több településen az adott tájra jellemző gyümölcsök és zöldségek feldolgozása vette kezdetét, melyekből a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lakói számára 2024. február 24-én összesen 2.800 kg mézet, lekvárt, befőttet, gyümölcsleveket és száraztésztát adományozott az alapítvány több mint 2 millió forint értékben. Az adományok nemcsak a kárpátaljai gyermekek, hanem a termékek készítői számára is fontos üzenetet hordoznak, hiszen bizonyságot tehettek arról, hogy nehéz helyzetük ellenére ők is képesek jót tenni, segíteni, adományozni abból, amit megteremtettek.

A termékek átadásakor Katona Viktória, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese és határon túli szolgálatokért felelős lelkipásztora elevenítette fel, hogy a háború kitörése óta különböző területeken is segítséget nyújthatott az Alapítvány Kárpátalján. „Az elmúlt két évben Kárpátalját több tonnányi szárazélelmiszerrel, higiénés felszereléssel, orvostechnikai eszközökkel segítettük, valamint támogattuk az óvóhelyek kialakítását, az idősgondozást és nyári táborokat is szerveztünk a fiataloknak. Ezek nemcsak összefogták a gyermekeket, hanem evangelizációs szerepet is betöltöttek, hiszen a kilátástalanságban a hitbeli megújítás és megerősítés különösen fontos. Ma a nagydobronyi gyermekotthonba különféle saját termékeket hoztunk el, a jövőben pedig három szoba felújítását fogjuk támogatni négymillió forint értékben, így minél több gyermek befogadása valósulhat meg.”

A látogatás közös uzsonnával zárult, ahol az Alapítvány képviselői a gyermekekkel közösen kóstolták meg a Felzárkózó településeken készült termékeket.

A Magyar Református Szeretetszolgálat életében egy évtizedes múltra visszatekintő „Radírozzuk ki a különbségeket” címmel meghirdetett tanszergyűjtés idei célja, hogy Magyarországon és a határon túli területeken összesen 1358 rászoruló diákot támogasson iskolatáskákkal és tanszerekkel, köztük 120 kárpátaljai tanulót is. Az összegyűlt adományokat a nyár utolsó hétfőjén adta át Czibere Károly kuratóriumi elnök munkatársaival a Kárpátaljai Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában. A tanszeradományok értéke meghaladja a 2,8 millió forintot, melyhez az egyéni adományok mellett a Dunántúli Református Egyházkerület is jelentősen hozzájárult 30 darab iskolatáskával.

Bennünket nem a saját elképzelésünk vezet szolgálatunk során, hanem az Ige buzdít arra, hogy vegyük észre a nincstelent. Abban a világban, ahol megélhetési válság van, akkor különösen fontos megmutatni a társadalomnak, hogy nem zárkózhatunk be, hanem segíteni kell a rászorulókon, árvákon, félárvákon. – fogalmazott az iskolatáskák átadásakor a kuratóriumi elnök.

Az egyházkerület és a szeretetszolgálat munkatársai közösen osztották ki a névre szóló tanszeradományokat, miközben Zán Fábián Sándor püspök úr kiemelte: kívánja az iskolások számára, hogy nyugodt tanévnek nézzenek elébe, és a légiriadók mellett is Kárpátalja a nyugalom szigete maradhasson az országban.

Az augusztus 28-i esemény azonban nemcsak a tanszerekről szólt, hanem egy határokon átívelő segítségnyújtásról is. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület az MRSZ-en keresztül tett felajánlást, hogy a kárpátaljai református gyülekezetek, valamint az egyházkerület fenntartásában működő diakóniai ingyenkonyhák működését támogatják 3,4 millió forint értékű élelmiszerrel. Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke az adományok átadásakor elmondta, hogy a jövőben folytatni kívánják a kárpátaljai testvérek segítését, és céljuk, hogy a jövőben még szorosabbá fűzzék az együttműködést a Magyar Református Szeretetszolgálattal, hogy együtt szolgálhassanak a nélkülözők megsegítéséért. „Örömmel hoztuk el gyülekezeteink adományát, de fontos hangsúlyozni, hogy mindezt nem azért tesszük, hogy a magunk nagyvonalúságát mutassuk, hanem a mi Urunk dicsőségét, hogy ahol segítségre van szükség, oda rendel segítőket is.” – hangsúlyozta püspök úr.

A Püspöki Hivatalban történő hivatalos adományátadás után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tisztségviselői megtekintették a Kárpátaljai Református Egyházkerület beregszászi diakóniai ingyenkonyháját, majd látogatásukat a nagydobronyi ingyenkonyha bejárásával zárták.

Dr. Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványának elnöke elmondta, hogy a szeretetszolgálat számára a háború kitörésének első napjától fogva nagyon fontos, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa a bajba jutott embertársainkat.

A Szeretetszolgálat nemcsak a magyar adományozók és egyháznak a kinyújtott karjaként tud segíteni, hanem nemzetközileg is meg tudja ezt valósítani. Ez a kétnapos alkalom is azt láttatta: bárhol is legyünk a világban, de hívő keresztyénként át tudjuk élni, hogy egy lélekből itattatunk meg, és tudunk imádkozni, hálát adni és biztatni egymást a nehézségek közepette.

A küldöttség július 16-án, vasárnap délután istentiszteleten vett részt a nagydobronyi református templomban. Az igét Főtiszteletű Zán Fábián Sándor püspök úr hirdette a 139. zsoltár 1-18. verse alapján. Az igeverseket és a prédikációt angolul is hallhatta a hálaadó gyülekezet Aron Simons-nak, az Ír Presbiteriánus Egyház lelkipásztorának fordításában.

„Ennek az igeszakasznak – mióta háború dúl ebben az országban – van egy rendkívüli üzenete: Isten mindenütt jelen van. Előle nem lehet elbújni, Ő velünk van most is, itt is, ebben a házban. Jó ezt tudni, akkor is, ha sötétek a körülményeink. Isten mindent tud rólunk, ő formált bennünket, az övéi vagyunk: előtte semmi nincs rejtve, sem a múlt, sem az, ami előttünk van, minden világos számára, ami volt és ami lesz. Ez még nem a vég: tart a kegyelmi idő. Rábízhatjuk magunkat Isten szeretetére és kegyelmére.” – mondta Zán Fábián Sándor. „Megkérdezem tőle nap mint nap: mi a te szándékod velem? Mit kell cselekedjek? Legyél alázatos, szeretetteljes, ne add fel, ne hátrálj meg, maradj hűséges!” – helyezte a hallgatóság szívére. Az igehirdetés után Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperes is köszöntötte a jelenlévőket, majd gyermekek és asszonyok kórusának hangja töltötte be a templom falait.

A nemzetközi küldöttség képviselői is megszólították a gyülekezetet, elsőként Najla Kassab lelkésznő, a Református Egyházak Világközösségének elnöke. Köszöntőjében kiemelte látogatásuk okát: „Ha Krisztus testének egy tagja fájdalmat szenved, akkor az egész test fájdalomban szenved. Azért is jöttünk el, hogy bátorítsuk egymást. Megerősödjünk abban, hogy az egyház életében nem a fájdalomé lesz az utolsó szó, hiszen Jézus Krisztus története nem a sírban ért véget, hanem a feltámadással fejeződött be. Ez az a remény, amiben élünk egyházként, akkor is, ha szenvedünk.” – mondta.

Harout Selimian lelkipásztor, a Szíriai Örmény Protestáns közösség vezetője elmondta, hogy ugyanaz az érzés fogta el a határt átlépve, mintha hazatért volna – hiszen itt is, ott is, kézzelfogható a fájdalom. „Félni mélyen emberi dolog. Félünk a jelentől és a jövőtől, féltjük a gyermekeinket, félünk a bizonytalanságtól, rettegünk a bombáktól.” – mondta. Jeremiás próféta könyvének szavait hozta gyülekezetnek: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok.” (Jer 29,11) Hozzátette: „Jézus valóságos. Jézus megtart bennünket. Jézus velünk van és terve van velünk.”

A küldöttség ezt követően ellátogatott Kisdobronyba, ahol Bernáth Tamás lelkipásztor fogadta őket. Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezetője ismertette a szervezet kárpátaljai munkáját, tevékenységét, a menekülőkért végzett szolgálatát, az elmúlt 500 nap történéseit, külön megköszönve a partnerek odaadó támogatását, akik nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. A kisdobronyi református egyházközség szociális konyhája hetente háromszor 65 ebédet készít két helyszínen, így megteremtve a rászorulók számára a napi betevőt. Katona Viktória, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese, a kárpátaljai szolgálatokért felelős lelkésze is háláját fejezte ki, külön kiemelve, milyen nagy dolog, hogy egy ilyen kis közösség összefog: „Nekünk kötelességünk és feladatunk, hogy ezt minden erőnkkel támogassuk”. A nap zárásaként a Nagydobronyi Református Líceumba tettek látogatást, ahol Gál Erika igazgató asszony látta őket vendégül. Július 17-én, hétfőn a Kárpátaljai Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában Zán Fábián Sándor püspök úr vezette körbe a küldöttséget, majd az egyházkerület Diakóniai Központjába mentek, ahol Nagy Béla főjegyző volt a házigazda. Közösen megtekintették az idősek otthonát, az anyák átmeneti otthonát, a demencia osztályt, valamint a központ most épülő, új konyháját és az óvóhelyeket.

A kétnapos, intenzív program keretében a vendégek jobban megérezhettek és érthettek valamit az itt élő testvérek élethelyzetéből. Az énekek, áhítatok, köszöntések és imák közös ereje mindenkire nagy hatást gyakorolt. A Magyar Református Szeretetszolgálat, ahogyan eddig is, ezután is alapvető feladatának tekinti a háború sújtotta terület és a menekülők megsegítését.

A találkozó a Világzsinat részeként, a Magyar Református Egyház Külügyi Irodájának szervezésében valósult meg.

Az adományokat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolánál adták át, jelen volt Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, és Katona Viktória lelkipásztor, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese, a kárpátaljai szolgálatokért felelős lelkipásztor.

Katona Viktória lelkipásztor elmondta, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetséggel együttműködve választották ki a támogatott intézményeket és annak formáját.

„Az aggregátorokkal, gáztűzhelyekkel és higiénés eszközökkel ezeknek az intézményeknek a mindennapjait tudjuk segíteni, s fontosnak tartjuk, hogy a már támogatott, református intézmények mellett további magyar közösségeket is támogassunk” – emelte ki.

A Magyar Református Szeretetszolgálat a háború kitörésének első napja óta segíti nemcsak a hazánkba érkező menekülőket, hanem a Kárpátalján maradókat is. Az MRSZ ezidáig több mint 1000 tonna adománnyal segített, melyből 600 tonna adományt jutatott el Kárpátaljára. Összesen 29 helyszínen nyújtott állandó ellátást, és több mint 200 ezer embernek segített 4700 önkéntesével.

Az alkalom kezdetén Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke köszöntötte a gyülekezetet.

„Ezen az istentiszteleten azért imádkozunk, hogy az a háború, ami egy évvel ezelőtt elkezdődött, véget érjen. Úgy érjen véget, hogy békesség legyen, s ne csak egyszerűen békesség, fegyvernyugvás, hanem igazságos békesség. Hitünk szerint békesség akkor lesz, ha az a békesség a mi életünkből, szívünkből indul. Akkor lesz békesség, ha megértjük a békesség Istenének üzenetét, aki nem akarja a háborút, aki békességet akar Isten és ember, ember és embertársak között: mi ezért a békességért imádkozunk” – mondta.

Az éneket és imát követően Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hirdette Isten igéjét az Ez 15, 1-8. alapján.

„Sok olyan élethelyzet van, amikor az ember nem beszél Istennel, s nem kérdez tőle semmit” – emelte ki. Zán Fábián Sándor prédikációjában arról beszélt, hogy az ember általában nem szokott reflektálni az alapvető dolgokra, és azokért hálát adni. „Az ember nem szokta megkérdezni, miért egészséges, miért van ennivalója, miért tud nyugodtan aludni. Ezeket a dolgokat nem szokta megköszönni, mert természetesnek veszi. Amikor megváltoznak a dolgok: elkezdünk kérdezni, kérdőre vonni” – mondta. Zán Fábián Sándor kitért a kárpátaljai magyar közösség élethelyzetére:

„azt kérdezzük keserű és elcsukló hangon: miért? Miért kell ezt elszenvednünk? Miért kell sokaknak eljönni, és családoknak szétszakadni?” – tette fel a kérdéseket.  „Milyen jó lenne, ha értenénk a szóból, megértenénk azt, amit Isten üzen nekünk, s nem lenne szükség ilyen körülményekre” – tette hozzá.

„Ez az élethelyzet árulkodik rólunk, és mégis reményteljes. A hűtlenség csak ott fordulhat elő, ahol már volt szövetségkötés. A mi életünkben – egyéni és gyülekezeti életünkben egyaránt – volt és lesz olyan kötelezettség, amihez hűségesnek kell lennünk. A Megváltó szeretetét, lelkét, kérjük. (…) Adja meg, hogy orcáját felénk fordítsa, s áldást hordozzunk, s nagy nevére dicsőség, miránk pedig áldás térjen nap mint nap” – zárta szavait.

Ezt követően a gyülekezet konfirmandusai egy-egy imával készültek, saját szavaikkal fogalmazták meg, mit jelent számukra a béke. Az istentiszteleten részt vettek a Budapest és környéki kárpátaljai, valamint ukrán testvéreink is. Az alkalom szeretetvendégséggel zárult.

A Magyar Református Szeretetszolgálat a háború kitörésének első napja óta segíti nemcsak a hazánkba érkező menekülőket, hanem a Kárpátalján maradókat is. Az MRSZ ezidáig több mint 1000 tonna adománnyal segített, melyből 600 tonna adományt jutatott el Kárpátaljára. Összesen 29 helyszínen nyújtott állandó ellátást, és több mint 200 ezer embernek segített 4700 önkéntesével.

A Magyar Református Szeretetszolgálat február 24-én, pénteken sajtótájékoztató alkalmat tartott, amely során részletesen bemutatta a menekültekért végzet sokszínű szolgálatát.

Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója elmondta, szomorú apropója van a találkozásnak, de van miért hálát adnunk. „Egy éve, amikor szembesültünk a háború kitörésével, elsőként reagáltunk a hazai karitatív szervezetek közül. Azóta is végezzük szolgálatunkat: tartós élelmiszerekkel, higiénés termékekkel, fertőtlenítőszerekkel, gyógyszerekkel, ruhákkal, textíliákkal és pénzadományokkal folyamatosan segítettük és segítjük a menekülőket és kárpátaljai testvéreinket” – emelte ki.

Nagy Gábor, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese a záhonyi ellátópontról beszélt, ahová mindmáig több százan érkeznek naponta. „Budapesten a Marek József utcai adománypontunknál hetente több száz családot támogatunk, és a BOK Sportcsarnokban is teljesítünk szolgálatot. A krízisellátáson túl pedig több integrációs programot szervezünk, így segítve a munkaerőpiacon való elhelyezkedést, a nyelvi beilleszkedést és közösségépítést” – mondta.

Katona Viktória lelkipásztor, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese részletesen bemutatta a Kárpátalján végzett szolgálatot. „Lehet, hogy szolgálatunk csak egy cseppnek tűnik, de a tenger is cseppekből áll, így naggyá nőhet a sok összeadódó segítség. A Magyar Református Szeretetszolgálat 108 kárpátaljai gyülekezetet támogat, és több intézményt, kórházakat, iskolákat, idős- és gyermekotthonokat egyaránt. 81 millió forinttal segítettük az óvóhelyek kialakítását és berendezését. 76 gyülekezetnek nyújtottunk rezsitámogatást. 280 Nyilas Misi csomagot vittünk Kárpátaljára, és 100 gyermeket támogattunk a tanszervásárlásban. Aggregátorokkal segítjük az intézmények áramellátását a megnövekedett áramkimaradások miatt. A tárgyi dolgok mellett pedig arra is figyelünk, hogy lelkileg megfelelő támogatást tudjunk adni” – emelte ki.

A Magyar Református Szeretetszolgálat gyermekfoglalkozást tartott az ukrán, menekült gyermekek számára: mesével, Mentő Maci póló készítéssel és színezéssel kedveskedett számukra.

A Magyar Református Szeretetszolgálat szervezésében február 26-án, vasárnap 10 órakor a Budapest-Hold Utcai Református Egyházközség templomában úrvacsorás istentiszteleten imádkoznak a békéért. Az istentiszteleten Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hirdeti Isten igéjét, és Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke is szolgálni fog. Az alkalmon részt vesznek a Budapest és környéki kárpátaljai, valamint ukrán testvéreink is. Az istentiszteletet követően szeretetvendégségre kerül sor.

A Magyarországi Református Egyház képviseletében Főtiszteletű Balog Zoltán, püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány részéről Dr. Czibere Károly elnök, és Nagytiszteletű Katona Viktória Kárpátaljai Szolgálatokért Felelős lelkész tett látogatást kárpátaljai testvéreinknél. A Kárpátaljai Református Egyház képviseletében pedig Főtiszteletű Zán Fábián Sándor Püspök és Nagy Béla Főgondnok köszöntötte az érkezőket.

Ahogy Balog Zoltán püspök is elmondta, feladatunk Isten országának építése, a bajba jutott testvéreink pártfogása, így ahogy eddig is, ezután is számíthatnak az anyaország támogatására. A református gyülekezetek is 33 év óta nem látott összefogással segítenek amiben csak tudnak: perselypénzzel, szolgálattal és imádsággal. Ez ad lehetőséget az építkezésre a legnehezebb időkben is.

Molnár János Ffőgondnok köszönetét fejezte ki a KRE tagjainak, akik itt maradtak példát mutatva erejükről és kitartásukról. Így épülhetnek a testvérkapcsolatok és így tudja támogatását biztosítani az anyaország.

Dr. Czibere Károly elnök is köszönetét fejezte ki a Kárpátaljai Református Egyháznak, akik összefogásukkal menekültek ezreinek segített és jelenleg is segít. Szolgálatukra mindenki emlékezni fog, hiszen ilyen tömegű támogatás a kollektív tudatba is beépül.

A nap további részében ellátó intézményeket látogatott meg a küldöttség: a krízisközpontban élő négy generációs családot, amelyben a gyermeknevelés mellett a nők dolgoznak is, így biztosítva a család megélhetését. Emellett a Sámuel Alapítvány egyik nevelőszülős családjával is találkozhattak. Ezután a mezőváriba utaztak tovább, ahol a helyi menekültekért végzett szolgálatot mutatta be Nagytiszteletű Menyhárt István lelkipásztor. A helyszín különlegessége, hogy menekültekkel közösen főznek a rászoruló roma családoknak. Főtiszteletű Zán Fábián püspök a helyszínen hangsúlyozta, hogy mekkora kegyelemben lehet részünk azáltal, hogy minden infrastrukturális feltétel adott ahhoz, hogy menedék lehessen az egyházkerület a menekülők részére. A nap zárásaként a helyi cigány óvodában tettek látogatást.

Hálás szívvel köszönjük kárpátaljai testvéreinknek szolgálatukat, amelyet nap mint nap végeznek rászoruló testvéreinkért az Úr akarata szerint. Példájukkal remekül bemutatják, hogyan valósul meg cselekvésben az ige.

„Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai.” (Jób 14,7)

Fotók: Fábián Zoltán

 Az orosz-ukrán háború következtében teljes Ukrajna területén, így Kárpátalján is egyre nagyobb problémát okoznak a rendszeressé vált áramszünetek. Erre a helyzetre reagálva hirdetett országos adománygyűjtést a Magyar Református Szeretetszolgálat „Betlehemi csillag” elnevezéssel, melynek keretében gyertyákat és elemlámpákat gyűjtöttünk, valamint a beérkező pénzügyi felajánlásokból napelemes, nagy teljesítményű lámpákat vásárolt szeretetszolgálatunk a határon túli református gyülekezetek megsegítésére.

December 20-án – karácsony hetében utoljára – Beregszászba érkeztek a Magyar Református Szeretetszolgálat adományokat szállító kisbuszai, ahol a „Betlehemi csillag” adománygyűjtésre érkezett felajánlások mellett további egészségügyi- és diakóniai intézmények számára is adtunk át adományokat. 108 darab napelemes lámpa került a 108 kárpátaljai református gyülekezethez, melyeknek köszönhetően áramkimaradás esetén is megtarthatóak a templomokban a karácsonyi istentiszteletek. A templomok világítását szolgáló eszközök mellett további 500 darab elemlámpa és 400 kilogrammnyi gyertya, valamint két áramfejlesztő is érkezett, melyek az egyházközségek által kerülnek szétosztásra az intézmények és családok között. A Magyar Református Szeretetszolgálat gondoskodott róla, hogy a karácsonyi asztalok se maradjanak üresek: a világító eszközök mellett még 1 tonna tartós élelmiszer és 280 darab ajándékokkal megtöltött cipősdoboz került a határon túli gyülekezetekhez, valamint a gyermekotthonokban felnövő árvák és félárvák számára 140 darab MRSZ-es Pöttyös Panna baba került adományként. Mindezek mellett a Munkácsi Gyermekkórház részére üstöket és üstházakat, valamint ponyvasátrakat adományoztunk, hogy áramszünet idején is biztosított lehessen az egészségügyi intézményben ápolt gyermekek étkeztetése.

Az adományokat a gyülekezetek nevében Főtiszteletű Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke köszönte meg, aki hozzátette: a Betlehemi csillag akció olyan üzenetet közvetít, ami az emberi összefogás által Istenre mutat karácsonyhoz közeledve.

Az adományok célba juttatását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.