Napjainkban a legtöbb dolgozó fiatalt az állandó rohanás jellemzi, és sokan panaszkodnak arra, hogy magukra sem jut elég idejük. Benned mikor fogalmazódott meg, hogy a hétköznapi teendők mellett szeretnél önkénteskedni?

Nincs konkrétan egy olyan pont vagy sorsfordító esemény, amelynek a hatására eldöntöttem, hogy önkéntes leszek. Úgy gondolom, ahogy az ember egyre idősebb, rájön, hogy milyen szerencsés helyzetben van, mennyi mindenért hálás lehet. Ez nem luxusautókat jelent a garázsban, hanem egy anyagi és érzelmi biztonságot: van az embernek családja, barátai, munkahelye, nem ázik és nem fázik otthonában. De ha nyitott szemmel járunk a világban, láthatjuk, hogy sokan vannak, akiknek ezek sem adatnak meg, és így alakult ki bennem az elhatározás, hogy valamilyen módon szeretnék segíteni nekik én is. Először pénzadományokat küldtem, amikor olvastam egy-egy személyt vagy közösséget érintő tragédiáról. Aztán idővel rájöttem, hogy akár a saját időmmel, kezemmel is tudok segíteni, és így kezdődött a személyes és fizikai önkéntesség is az életemben. Tisztában vagyok vele, hogy nem fogom megváltoztatni a világot, de a magam kis mikroszkopikus részét hozzá tudom tenni a dolgok jobbá tételéhez.

Hogyan kerültél kapcsolatba a Magyar Református Szeretetszolgálattal?

Önkénteskedni nem olyan könnyű, mint először gondolnánk, hiszen meg kell találni a megfelelő szervezetet. Hiába írtam be a keresőbe, hogy „önkéntesség Debrecen”, csupán ennyivel még az ország második legnagyobb városában sem talál túl sok lehetőséget az ember. Nem volt könnyű olyan szervezetet találni, ahol segítséget tudtam volna nyújtani, mert például voltak alapítványok, akik önkéntest ugyan kerestek, de egészségügyi végzettséghez kötötték a szolgálatot, így esetemben ez rögtön kiesett. Olyan szervezetet kellett keresnem, ami helyben elérhető és hasznára lehetek az adott szervezet céljának. Egészen véletlenül jött velem szembe a közösségi médiában a Magyar Református Szeretetszolgálat egyik felhívása. Jelentkeztem, és már több mint egy éve vagyok aktív önkéntese az alapítványnak, többféle szolgálatban is kipróbálhattam magam.

Mi az, ami leginkább magával ragad az önkéntességben?

Ami leginkább megragad, az maga a segítségnyújtás, melyen keresztül önkéntesként könnyen juthatok pozitív élményhez. Például egy élelmiszergyűjtésnél tanúja lehetek, hogy szórólapot osztunk, a gyűjtőpultnál fogadjuk az adományokat, és néhány óra alatt megtelnek azok a dobozok, amelyekkel másoknak örömet okozhatunk. Vagy például a melegétel osztásokon sokak szemében látjuk a hálát, és olyan embereknek tudunk segíteni, akiknek egy adag főtt étel is sokat számít. Ez a gyors visszajelzés, ami igazán megragadó. A hétköznapjaimat meghatározó multi-környezetben jellemzően hónapokig tartanak a projektek, mire valaminek a végére érünk, itt pedig néhány óra alatt érezhetjük, hogy tudtunk valami jót tenni. Mindezek mellett jó érzés megtapasztalni, hogy az ember nem csak saját magának vagy a közvetlen szeretteinek tud örömet okozni, hanem a társadalom leszakadt rétegeiért is tudok tenni valamit.

Mivel bátorítanál másokat az önkéntességre?

Úgy gondolom, hogy az emberek sokszor nem is sejtik, mennyiféle dologban tudnának segíteni. Ahány szervezet, annyiféle szolgálatban lehet részt venni. Az élelmiszergyűjtések és ételosztások mellett például angol nyelvű mentorálást is végzek önkéntesként, de volt, amikor csupán annyi volt a feladatom, hogy egy gyerekprogramon játszunk, focizzunk a szegény sorsú fiatalokkal. Számomra is meglepő tapasztalat volt, hányféle módon tudok segíteni önkéntesként. Ezek mind olyan dolgok, amikhez nem is kell pénz, csak pár órát szánni a saját időmből arra, hogy akinek nem jut odafigyelés vagy szeretet, azt én megadjam neki. Sokszor ezek a pici dolgok, mint egy óra közös tanulás vagy egy szelet kenyér, másoknak jóval nagyobb jelentőséggel bírnak. Úgy gondolom, hogy ha az ember elszánja magát, havonta néhány órát bárki tudna önkéntesként segíteni, hogy aztán megtapasztalja, hogy ez a szolgálat ránk is milyen erővel tud hatni!

Te is szívesen csatlakoznál önkéntesként a Magyar Református Szeretetszolgálathoz?

Regisztrálj ITT, és figyeld felhívásainkat!

Iván Barna lelkipásztor áhítatát követően Nagy Bercel mentálhigiénés szakember bemutatta kutatási eredményeken és tanulságos történeteken keresztül, miként hat szervezetünkre és személyiségünkre az önkéntesség, ezt követően pedig dr. Bartal Anna Mária szociológus tartott szakmai bemutatót a hazai vállalati önkéntesség fejlődéséről és lehetőségeiről.

Az önkénteseket köszöntötte Nagy Gábor ügyvezető igazgató és dr. Czibere Károly kuratóriumi elnök is, aki kiemelte: nem individualista a magyar társadalom, hiszen amikor hiteles szolgálatot látnak az emberek, akkor igenis megnyitják a szívüket. Az ajándékok átadását követően külön díjaztuk kiemelkedő önkénteseinket, akik a legtöbb időt és legsokoldalúbb szolgálatot végezték, valamint a vállalati, szakmai és menekültszolgálat területéről is elismertük segítőinket.

Vállalati önkéntesség kategória:

• Osváth Kata (Opel Szentgotthárd Kft.)

Menekültszolgálat:

• Emma Perry

Szakmai önkénteseink:

• Kovács Tibor
• Dr. Kovács András Gyula
• Tivadar Zita Nóra
• Tóth Kinga

Legtöbb munkaórában szolgáló önkéntesek:

• Szemán Adrienn
• Orosz Dániel
• Nagy Istvánné Margó néni

Legsokoldalúbb önkéntesek:

• Pamlényi Csilla
• Kovács Mátyás
• Paróczai Soma
• Cselovszki György és az 552. sz. Petneházy Dávid Cserkészcsapat

Hálásan köszönjük, hogy minden programunkban számíthatunk önkénteseink odaadó szolgálatára!

 Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek reggeli tájékoztatása szerint a Duna vízszintje még körülbelül 50 centiméterrel fog nőni szombat estig, a folyó északi szakaszán pedig tetőzésközeli állapothoz érkezett a vízszint, várhatóan péntektől már elindul az apadás.

Az árvízi védvonalak kiépítésében részt vettek hivatásos tűzoltók, rendőrök, katonák, a büntetésvégrehajtás munkatársai, önkéntes tűzoltók, mentős szervezetek, polgárőrök, rengeteg civil önkéntes és számos karitatív szervezet, köztük a Magyar Református Szeretetszolgálat is. Hétfőtől csütörtökig minden nap más-más vidéki helyszínen – Dunaalmáson, Tahitótfaluban, Hartán és Vácott – segítette homokzsákok töltésével és pakolásával az MRSZ önkéntes csapata az árvízi védekezést. Miután a megelőző védekezés szakasza véget ért, további önkéntesek jelentkezésére nincs szükség, hiszen az eddig beérkezett, több száz főből álló önkéntesbázisból sikerült összeállítani egy csapatot, akik vállalták a hétvégi szolgálatot riasztás esetén.

Péntek délutántól vasárnap éjszakáig a Magyar Református Szeretetszolgálat Kutató-Mentőcsapata Dunabogdányban állomásozik, hogy gátszakadás vagy egyéb krízis esetén eszközeikkel azonnali segítséget nyújthassanak a hatóságoknak. Nagy teljesítményű benzinmotoros szivattyúk, akár egy méteres vízben is használható gumitalpas quadok és terepjárók, valamint a felderítéshez drónkamerák is rendelkezésükre állnak a kétkezi eszközökön kívül. A Kutató-Mentőcsapat tagjai I. kategóriás, vagyis a legmagasabb fokozatú önkéntes tűzoltó minősítéssel rendelkeznek, így szükség esetén aktívan közreműködhetnek a Katasztrófavédelem munkájában.

A Magyar Református Szeretetszolgálat szeptember 15-én országos adománygyűjtést is hirdetett az árvízi védekezés eszközeinek beszerzése, valamint a folyamatos ellátás biztosítása céljából. Az árvízi védekezést segítő adománygyűjtés támogatható a 1358-as adományvonal hívásával, az adomany.jobbadni.hu oldalon keresztül, valamint átutalással a 10702019-85008898-51100005 (CIB) bankszámlaszámon keresztül.

 Jelentősen nőtt csütörtökre az árvízvédelmi területek hossza: az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint mostanra 34 védekezési szakaszon, több mint 750 kilométeren van érvényben árvízvédelmi készültség, ebből 36 kilométer rendkívüli árvízveszélynek kitett területként lett minősítve.

A Magyar Református Szeretetszolgálat hétfőn Dunaalmáson a templom és a vasúti átjárók területének árvízvédekezési feladataiban segített, kedden reggel pedig mintegy 20 fős önkéntes csapatuk Tahiba indult, hogy a Duna partján a gátat megerősítsék homokzsákokkal. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal folyamatosan kapcsolatban áll a szeretetszolgálat, így a szerdai napon az előzetes tervekkel szemben ismét vidéki helyszínre, a Bács-Kiskun vármegyei Hartára irányították az MRSZ önkéntes csapatát, akik a helyi segítőkkel közösen 11.000 homokzsákot töltöttek meg, ezzel a település tervezett védekezéséhez minden rendelkezésre áll. A fővárosban pedig a védekezésben résztvevők ellátásában kapott szerepet szerdai napon a szeretetszolgálat: 600 szendviccsel és teával látták el a gátak megerősítésén dolgozókat.

Csütörtökön újabb vidéki helyszínen, az egyik legkritikusabb helyszínek közé tartozó Vácott segít a Magyar Református Szeretetszolgálat több mint 50 önkéntessel. Az önkéntesek között a fiatal generáció is szép számmal képviselteti magát: a Lónyay Utcai Református Gimnázium érettségi előtt álló, 12. évfolyamos diákjaiból szerveződött önkéntes csapat is csatlakozott az MRSZ csütörtöki árvízvédekezéséhez. A helyszínen szolgáló önkéntesek homokzsákok töltésével és a gátak építésével, megerősítésével segítik a védekezést, míg a fővárosban csatlakozó – többségében női – önkéntesek 750 darab szendviccsel készülnek, mellyel nemcsak a saját önkénteseiket, hanem a Vácott napok óta rendkívül megerőltető szolgálatot teljesítő tűzoltókat is támogatják.

A Magyar Református Szeretetszolgálat szeptember 15-én országos adománygyűjtést is hirdetett az árvízi védekezés eszközeinek beszerzése, valamint a folyamatos ellátás biztosítása céljából. Az árvízi védekezést segítő adománygyűjtés támogatható a 1358-as adományvonal hívásával, az adomany.jobbadni.hu oldalon keresztül, valamint átutalással a 10702019-85008898-51100005 (CIB) bankszámlaszámon keresztül.

Hétfőn harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Budapesten, de az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint mostanra 28 védekezési szakaszon, több mint 520 kilométeren van érvényben árvízvédelmi készültség, többségében másod- és harmadfokon. Az árvízvédelem jelenlegi szakaszában a gátak megerősítése és építése az elsődleges feladat, mely munkában a vízügyi szakemberek mellett számos önkormányzat, gyülekezet és karitatív szervezet is szerepet vállal, akárcsak az elsők között munkába álló Magyar Református Szeretetszolgálat.

A Magyar Református Szeretetszolgálat hétfőn Dunaalmáson a templom és a vasúti átjárók területének árvízvédekezési feladataiban segített, kedden reggel pedig mintegy 20 fős önkéntes csapatuk Tahiba indul, hogy a Duna partján a gátat megerősítsék homokzsákokkal. A Magyar Református Szeretetszolgálat önkéntes csapatát erősíti az MRSZ Kutató-Mentőcsapata is jelenlétével: quadokkal segítik kedden Tahiban a homokzsákok szállítását a legkritikusabb helyszínekre, drónokkal a légi felderítésben is segítséget nyújtanak, szükség esetén pedig nagyteljesítményű benzinmotoros vízszivattyúk, aggregátorok és reflektorok is rendelkezésre állnak, hogy hatékonyan, képzett szakemberekkel segítsék a Katasztrófavédelem munkáját.

Szerdától a fővárosban van a legnagyobb szükség önkéntes segítőkre, hiszen várhatóan a hét második felében Budapesten is tetőzik a vízállás. A homokzsákok töltését és pakolását a Katasztrófavédelem által kijelölt helyszínen végzi a hét közepétől a Szeretetszolgálat csapata. Nagyszámú önkéntes bekapcsolódására van szükség a harmadfokú árvízvédelmi készültségben, ezért a Magyar Református Szeretetszolgálat továbbra is várja a jelentkezőket, akik szerdától a fővárosban akár néhány óra hosszára segíteni tudják a védekezést. Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével lehet, az önkéntesekkel közvetlenül egyezteti a szeretetszolgálat az árvízvédelmi szolgálat tudnivalóit.

A Magyar Református Szeretetszolgálat szeptember 15-én országos adománygyűjtést is hirdetett az árvízi védekezés eszközeinek beszerzése, valamint a folyamatos ellátás biztosítása céljából. Az árvízi védekezést segítő adománygyűjtés támogatható a 1358-as adományvonal hívásával, az adomany.jobbadni.hu oldalon keresztül, valamint átutalással a 10702019-85008898-51100005 (CIB) bankszámlaszámon keresztül.

Külföldről érkező adomány esetén az alábbi bankszámlaszámra várjuk a felajánlásokat / In the case of donations from abroad, we welcome donations to the following bank account number:

Bankszámlaszám / Bank account number: HU67 1070 2019 8500 8898 5110 0005
Bank neve / Bank name: CIB BANK Ltd.
SWIFT kód / SWIFT code: CIBHHUHBXXX
Bank címe / Bank address: 1027 Budapest, Medve u. 4-14.

Augusztus végén, az ország számos pontjáról érkezve gyűlt össze a balatonszárszói SDG Konferenciaközpontban közel 70 önkéntes, akik az elmúlt hónapokban csatlakoztak a Magyar Református Szeretetszolgálat által életre hívott Filemon szolgálathoz. A Filemon szolgálat célja, hogy az MRSZ még szorosabbra fűzze a kapcsolatot az anyaországi református gyülekezetekkel, akik így jobban megismerhetik az alapítvány sokrétű szolgálatát, naprakész információkat kapnak a szeretetszolgálat aktuális programjairól, és lehetőségük nyílik rá, hogy rendszeres résztvevői legyenek önkéntes szolgálati lehetőségeknek. De a Filemon szolgálat elsősorban nem magához, hanem egymáshoz szeretné kapcsolni a gyülekezeteket, hogy diakóniai tudásukat, tapasztalataikat, jógyakorlataikat megoszthassák egymással, és kialakuljon egy országos hálózat, akik egymást segítve és figyelemmel kísérve végezhetik a szeretet-szolgálatot.

A Filemon találkozó nyitó áhítatában Katona Viktória, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese, a társadalmi missziókért és határon túli szolgálatokért felelős lelkipásztora Márk evangéliumának igeversei alapján a legnagyobb parancsolatról szólt az önkéntesekhez: „Ekkor odament az egyik írástudó, aki hallotta őket vitázni, és mivel tudta, hogy Jézus jól felelt nekik, megkérdezte tőle: Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül? Jézus így válaszolt: A legfőbb ez: „Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!” és: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből!” A második ez: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.” (Márk 12,28-31) Hozzátette: nekünk is szükségünk van egy legfőbb parancsra, ami irányvonalként utat mutat az életünkben: ez pedig nem más, minthogy ahhoz, hogy másokat tudjunk szeretni, először Istent kell szeretnünk.

A résztvevők számára dr. Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálata elnöke – aki maga is Filemon összekötő önkéntes saját gyülekezetében – mesélt arról, miben áll az MRSZ különlegessége a segélyszervezetek között.

Közel 20 évvel ezelőtt, 2005-ben született meg az elképzelés, hogy legyen az egyháznak saját szeretetszolgálata, ami egy évvel később már megkapta működési engedélyét is. Kezdettől fogva tudtuk, hogy három dologban különböznünk kell a többi hazai segélyszervezettől. Első, hogy nem szeretnénk függetlenedni egyházunktól, hanem a gyülekezeteiben kell élnie szeretetszolgálatunknak. Második fontos ismertetőjegyünk a Krisztushoz és a Bibliához való hűség, a harmadik pedig, hogy megbecsüljük azokat a diakóniai szolgálatokat és formákat, amelyek egyre inkább eltűnőben vannak a hétköznapokban.

Köszöntőjében kifejtette, hogy ebben a misszióban van fontos szerepe a Filemon szolgálatnak: a cél, hogy egy országos diakóniai kapcsolatrendszer épülhessen ki, akik a tudásukat egymással megosztják, segítik egymást, együttműködnek, hiszen így tudunk valóban egyházként működni, és nem csak önálló egyházközségekként. Ennek a tapasztalatcserének első lépéseként Kovács József, a Református Szeretetszolgálat hitéleti főigazgató-helyettese egy kérdőívet adott át az önkénteseknek, mely alapként szolgálhat a jövőben egy diakóniai térkép elkészítéséhez.

Az evangelizáció szolgálatát dr. Czeglédi Péter Pál dunaújvárosi református lelkipásztor végezte Pál apostol Filemonnak írt levele alapján. Igemagyarázatában rámutatott arra, hogy szeretetünknek és szolgálatunknak nemcsak szavakban, hanem cselekedetekben kell megnyilvánulnia, és nem a világ megmentése a feladatunk, hanem a környezetünkben élőket kell segítenünk. „Ahogyan Pál fogadta Onészimoszt, úgy kell nekünk is odaállnunk az elesettek, a függők, a betegek, a bűnösök mellé, hogy a testvért lássuk bennünk. De mindezt úgy kell elérnünk a gyülekezetünkben, ahogyan Pál is teszi: nem erőszakkal, nem kényszerítéssel, hanem azzal a szeretettel, hogy önként vállalja ezt a szolgálatot közösségünk. Ezek a beszélgetések, a személyes kapcsolatok tudnak ugyanis a leghatékonyabban működni a szeretetszolgálatban.” – magyarázta a Filemonnak írt levél verseit dr. Czeglédi Péter Pál.

A második nap reggeli imaközösségét és áhítatát követően Juhász Márton, az MRSZ szolgálatfejlesztési igazgatója ismertette a Szeretetszolgálat legfőbb, legismertebb programjait, melyekbe a gyülekezetek akár már a közeljövőben bekapcsolódhatnak diakóniai szolgálatukkal. „Fontos éreznünk a különbséget, hogy nem segélyszervezet, hanem szeretetszolgálat vagyunk. A mi motivációnk nem a filantróp szeretet, hanem a Krisztusi elhívásunk indít minket arra, hogy segítsük a rászorulókat.” Juhász Márton a résztvevők számára elmesélte, milyen hatást gyakorolt az életére, amikor önkéntesként szolgált Angliában tanulási nehézségekkel, valamint epilepsziával küzdő fiatalok között az Önkéntes Diakóniai Év keretében. „Ez a szolgálat kimozdított a komfortzónámból, és egy valódi lelki utazáson vehettem részt. Nemcsak élményeket, nyelvtudást, kapcsolatokat kaptam, hanem úgy érzem, a szolgálat által sokkal többet kaptam, mint amennyit nyújtani tudtam az elesett fiatalok számára.” A szolgálatfejlesztési igazgató bemutatta az ÖDE program mellett a Mentő Mackó, Felzárkózó Települések, az MR Közösségi Lakásalap és a rehabilitációs foglalkoztatás működését, majd Svidró Katalin adománykoordinációs vezető a szociális-és adománykoordinációs szolgálat területeit részletesen is ismertette, mint például az adventi Szeretetdoboz, Nyilas Misi pakk és Kívánságlista, a Nyilas Misi Ösztöndíjprogram vagy a Szeretethíd.

Lénárt Tibor monorierdői református lelkipásztor „A gyülekezet célja: diakónia” címmel tartott előadást a résztvevők számára, melyben az evangelizáció, katechézis és diakónia kapcsolatában magyarázta a szeretetszolgálat lényegét, mint az istentisztelet folytatását a mindennapi életünkben.

Amikor ott vagyunk egy településen, akkor nem önmagunkért kell elsősorban szolgálnunk és imádkoznunk, hanem az adott környezetben kell Isten irgalmas szeretetét megmutatnunk.

Rámutatott: a kegyelem és az irgalom nem szinonimája egymásnak, hiszen Isten a kegyelme által megbocsát nekünk, de az irgalom lényege, hogy azokat segítjük, akiktől nem várunk viszonzást. Diakóniai szolgálatunkban pedig szükséges, hogy időről időre feltegyük magunknak a kérdéseket: miként állunk az elköteleződés, motiváció, hatékonyság és önreflexió terén.

A találkozó programjából természetesen nem hiányozhatott a Magyar Református Szeretetszolgálat társadalmi misszióinak bemutatkozása, valamint a közös és kiscsoportos beszélgetéseken keresztül a személyes kapcsolatok építése volt a legfőbb cél. Isten áldása kísérje a Filemon önkéntesek szolgálatát, és adja a mi Urunk, hogy megélénküljön és megerősödjön a gyülekezetek diakóniai szolgálata!

Klinikai vezetők, ápoló munkatársak, pszichiátriai gondozottak, lelkipásztorok, munkatársak, önkéntesek és egy terápiás kutya – népes közönség gyűlt össze a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának megújult belső udvarán. Néhány héttel korábban ez az udvar csak egy üresen álló és árválkodó tér volt, az önkéntesek munkájának köszönhetően azonban mostanra virágokkal, növényekkel és az ellátottak alkotásaival díszített, padokkal felszerelt, kellemes hangulatú közösségi tér vált belőle. Fontos szerepet tölt be ez a megújult kert az itt gondozottak életében, hiszen akik napjaikat a klinika falai között töltik rövidebb-hosszabb ideig, pihenőidejükben nem az ürességgel, hanem a harmóniával és a természet csodáival szembesülhetnek.

A közösségi kert ünnepi átadásán dr. Frecska Ede Ottó klinikaigazgató hálás szívvel köszönte a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársainak és önkénteseinek szolgálatát. Köszöntőjében kiemelte, hogy a kertnek szimbolikus jelentése van, hiszen a kert rendezettséget, harmóniát jelent – ezek nélkül ugyanis csupán udvarról és gyomnövényekről beszélünk. Ez a rend pedig hozzájárul a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán ápolt betegek testi és mentális jóllétéhez és gyógyulásához, ami a legfontosabb célja a klinika dolgozóinak. A klinikaigazgató köszöntőjében a kert metaforáján keresztül a mindennapi életünkben használható jó gyakorlatra is felhívta a résztvevők figyelmét:

„Minden este, lefekvés előtt hozzunk létre az elménkben egy kertet. Azokat a gondolatokat, érzéseket, amelyek megmérgezik az elménket, gyomláljuk ki belőle, és ültessünk bele olyan emlékeket, élményeket és érzéseket, amelyek a belső harmóniát szolgálják. Gondozzuk gondosan ezt a belső kertünket, hogy nyugodtabb, boldog életünk lehessen!” – tanácsolta dr. Frecska Ede Ottó.

A Magyar Református Szeretetszolgálat képviseletében Iván Barna Zsolt lelkipásztor, alapítványunk szociális mentora az Édenkertről szóló igeverssel jellemezte a közösségi kert jelentőségét: „Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált.” (1Móz 2,8) Köszöntő szavaiban elmondta: a kert nem csupán növények együttélése, hanem érezhetjük és átélhetjük, hogy a kertnek van egy szimbolikája: a Biblia ezen keresztül mutatja meg Isten szeretetét számunkra, amikor a Paradicsomban adott otthont az első emberpárnak.

Tóth Barbara Ramóna önkéntes programkoordinátor megköszönte a támogatók felajánlását a közösségi kert létrehozásához, melyhez mindenki az első felkérésre örömmel csatlakozott. A Pszichiátriai Klinika közösségi kertjét – melyet a klinikai dolgozók elmondása szerint „Szeretetkertnek” fognak nevezni a Szeretethíd program után – Gál Judit kórházlelkész a 34. zsoltár Igeversével áldotta meg: „Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.” (Zsolt 34,19)

A Magyar Református Szeretetszolgálat nevében hálásan köszönjük támogatóink hozzájárulását a közösségi kert létrehozásához:

• Kreinekker Imre (Ragyogás-IM Kft.) növényekkel,
• a Bagaméri Református Egyházközség a magaságyások faanyagával,
• az Oázis Kft. növényekkel, kaspókkal, virágfölddel,
• a Bellon Faiskola öt facsemetével,
• a DebrecenKavics Kft. 3 köbméter termőfölddel,
• az AKSD Kft. 1 köbméter komposzttal,
• a 94-Nagy Pékség Kft. az önkéntesek számára péksüteményekkel,
• a Debrecen-Nagytemplomi Református Gyülekezet az önkéntesek ebédjével,
• a Friesland Campina Zrt. a segítők számára Túró Rudi felajánlással,
• a hiányzó eszközök beszerzéséhez pedig Debrecen Megyei Jogú Városa anyagi támogatással járult hozzá.

A kert pedig nem jöhetett volna létre önkénteseink nélkül: köszönjük Lakatos Roland, Orosz Dániel, Kiss Irén, Szücs László , Szücs Roland, Nagy Istvánné Margó néni, Boros Vivien, Horváth Leila, Horváth Miklós, Alekszi Rebeka Fruzsina és Kovács Gabriella szolgálatát!

Hogyan lehet definiálni az önkéntességet, és mi különbözteti meg a munkavégzéstől?

Három fő jellemzővel lehet leírni az önkéntességet: szabad akaratból történik, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, és a közjó érdekében végzünk tevékenységet. Tehát aki önkéntességre adja a fejét, az nem megélhetési szempontból teszi, hanem kifejezetten az a szándék vezérli, hogy szeretne segítséget nyújtani szolgálatával.

Lehet szűkíteni ezt, hogy pontosan mi motiválja az önkénteseket, akik segíteni szeretnének?

Többféle önkéntes motiváció különíthető el. Legjellemzőbb a hitbeli elköteleződés: a keresztyén testvéreket a Szentlélek késztetése indítja a szeretetszolgálatra, az önkéntességre, hiszen ahogyan a Szentírásban is olvashatjuk: „Egymás terhét hordozzátok”. Alapítványunkat a református egyház hozta létre, ebből fakadóan, ha református gyülekezeti tagok szeretnének önkéntes szolgálatot vállalni, az első szervezetek között vagyunk, akiket megkeresnek. Szép számmal vannak jelen szeretetszolgálatunknál azok az önkéntesek, akik egyfajta szakmai tapasztalatszerzés céljából indulnak el az önkéntesség útján, például pszichológia szakos egyetemistaként részt vesz a hátrányos helyzetű családok közötti foglalkozásokon, vagy éppen szakácsként segít, amikor főzünk a hajléktalanok számára. A harmadik típusba tartoznak azok az önkéntesek, akik tiszta altruizmusból jönnek, hiszen számukra ez egy életforma, hogy önkénteskednek és segítenek. Mint befogadó szervezet, nyitottak vagyunk minden önkéntes jelentkezésére, tehát nem kritérium az, hogy református vallásúak legyenek a jelentkezők, mert mi hisszük, hogy cselekedeteiken keresztül ők is a Krisztusi szeretetről tesznek tanúbizonyságot a szolgálatuk során, még akkor is, ha ők maguk nem fogalmazzák meg maguk számára az elhívásukat.

Milyen szolgálatokba csatlakozhatnak be az önkéntesek az MRSZ-en belül?

Sokoldalú szervezet vagyunk, ezáltal sokféle szolgálati területünk működik. A szervezeten belül vannak olyan speciális területek, ahol az önkéntesek átmennek egy előszűrőn, majd bizonyos képzéseken kell részt venniük, ilyenek például a telefonos lelkigondozói szolgálat, a vakmisszió vagy a kutató-mentőcsapat önkéntesei. Az általános tevékenységi területeinken nincs szükség előképzettségre, és tulajdonképpen bárki számára tudunk feladatot találni. Jellemzően adománykoordinációs tevékenységekre toborzunk önkéntest, például áruházi gyűjtésekre, raktárokban adományok szortírozására vagy az adományok szállítására. Szociális területen is szívesen vonunk be önkénteseket, mint például a gyerekprogramokon, nyári táborokon vagy halmozottan hátrányos helyzetű településeken családi foglalkozásokon való közreműködésre. Szakmai önkéntesek jelentkezését is folyamatosan várjuk, hiszen alkalomadtán rendkívül nagy szükség van a segítő szolgálatukra. Egy-egy ingatlanmentéskor például segíthet egy nehéz helyzetbe került családnak egy asztalos, burkoló vagy ács, a háború kitörésekor a pályaudvarokon és a háttérben is komoly szolgálatot vállaltak a fordítók és tolmácsok, de az alapítvány más feladataiban is várjuk a szakmai önkénteseket, akár grafikusokat, fotósokat, pedagógusokat vagy más szakma képviselőit. Külön öröm számunkra, hogy a vállalati önkéntesség is egyre népszerűbb, hiszen ez a társadalmi felelősségvállalás mellett a munkahelyi csapatépítésnek is lehet egy jótékony eszköze. Fontos mérföldkő számunkra, hogy ebben az évben elindult az Önkéntes Koordinátorok Közössége, ami egy olyan szakmai fórum, ahol a legnagyobb önkéntes fogadószervezetek tudják megosztani egymással tapasztalataikat és jógyakorlataikat.

Jelenleg hány önkéntes vállal szolgálatot a Magyar Református Szeretetszolgálatnál, és mik a jövőbeni tervek?

Az elődeim, Vad Lilla és Győri Judit, akik az MRSZ-nél korábban az önkéntesekkel foglalkoztak, csodálatos munkát végeztek a mögöttünk lévő közel húsz év alatt. Az önkéntesek létszáma folyamatosan nő szervezetünknél, de az adatok mindig csalókák: közel 3000 ember van az adatbázisunkban, de változó, hogy egy-egy feladatra hány embert tudunk megmozgatni. A tavalyi évben 189 önkéntes összesen 7006 munkaórát önkénteskedett nálunk, akik nélkül képtelenek lennénk ilyen hatékonysággal végezni a munkánkat. Ebben nincsenek benne az iskolai közösségi szolgálatosok, hiszen az ő jelenlétük nem klasszikus önkéntesség, hanem annak az „előszobája”. A diákok számára ez egy kötelezettség az érettségi megszerzéséhez, viszont nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon az önkéntes-szemléletet a fiatalokban, és jellemző is, hogy a közösségi szolgálatuk végén itt is maradnak az alapítványunknál önkéntesként. A korosztály teljesen vegyes, a középiskolásoktól kezdve a nyugdíjas korosztályon át mindenki megtalálható a segítőink között, és jellemző a családi önkéntesség, amikor a szülők a gyerekeket hozzák magukkal a szolgálatra, és a szabadidejükben együtt tesznek valami jót. Hosszú távon az a célunk, hogy földrajzilag kiterjesszük az önkéntességet Kárpát-medence-szerte, és akár a határon túli területeken is tudjunk segítséget nyújtani ilyen formában. Fontos idei célunk még, hogy fejleszteni tudjuk önkéntes honlapunkat, és továbbra is a szervezet általános célja, hogy a társadalmi felelősségvállalás útján példát mutassunk a társadalomnak. A Szeretethíd erre egy jó példa és teljesen egyedülálló az országban, hogy két napon keresztül egyszerre mozgat meg tizenötezer embert, ez a program így valóban hidakat építhet a társadalomban. Amire figyelmet kell még fordítanunk, hogy egyre nagyobb szervezet vagyunk, a régi, elfáradt, illetve az új belépő munkatársakat is edukálni kell az önkéntes-fogadás gyakorlatára, hogy egyáltalán felismerjék és jelezzék, ha segíteni tudna egy önkéntes a szolgálatukban. Hosszú távon tehát célunk, hogy minden szolgálati helyünkön és minden ágazatunkban legyenek jelen az önkéntes segítők.

A „Szeretethíd – Kárpát-medencei Református Önkéntes Napok” a Magyar Református Szeretetszolgálat egyik legnagyszabásúbb programja, mely 2009-es indulása óta már több tízezer embert szólított meg önkéntes tevékenység végzésére idehaza és a környező országok magyarok lakta településein. Az idei felhíváshoz tizenötezer önkéntes csatlakozott, akik közel 400 helyszínen végeznek önkéntes szolgálatot egy időben. A jelentkezők egyharmada határon túli településről regisztrált, így Kárpátalján, Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken is épülhet a Szeretethíd.

A Szeretethíd különlegessége, hogy minden csoport saját magának jelölheti ki azt a tevékenységet, amivel meglátása szerint a legtöbbet segíthet önkéntesként a környezetében élőknek. Az idei jelentkezők több mint fele a környezetvédelemre helyezte a fókuszt, ennek köszönhetően több mint kétszáz településen végeznek szemétszedést, gondoznak temetőkerteket vagy virágosítanak közparkokat az önkéntesek. Másik leggyakoribb vállalás a szociális vonatkozású feladatok végzése, melynek keretében időseket látogatnak, menekültekkel közös programot szerveznek vagy beteg gyermekeket látogatnak az önkéntesek. Egészen új szolgálati területként jelentkezett, hogy a Szeretethíd keretében idén több csoport is az állatvédelemre koncentrált, és menhelyi kutyákat sétáltatnak, madárodúkat készítenek vagy éppen a Veresegyházi Medveotthon környezetét szépítik meg.

A program központi megnyitójára Budapesten a Vakok Állami Intézete Fehér Bot Otthonában került sor, ahol a Szeretetszolgálat munkatársi önkéntes közössége egy aromakertet hozott létre a látássérültek számára. A Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke, dr. Czibere Károly köszöntőjében kiemelte, hogy az egyház és gyülekezetek számára is fontos, hogy ne csak befelé forduljunk, hanem kifelé nyissunk és nyújtsunk segítő kezet. „Akkor vagyunk hitelesek, ha meglátjuk a gyülekezeten kívül élő segítségre szorulókat, és meglátjuk a frontvonalakat, amelyeket át kell lépnünk. Ez az elmúlt két évben, azon belül az elmúlt három hónapban még inkább aktuálissá vált, és habár nem szeretjük átlépni ezeket a kényelmi zónákat, de nekünk a kezünket kell nyújtanunk mások felé, nem zárkózhatunk be.”

A Szeretethíd idei fővédnökeként Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke a szeretet legfőbb tulajdonságáról szólt az önkénteseknek:

Az igazi szeretet lényege, hogy adni tudok a másiknak, méghozzá magamat tudom adni: a figyelmemet, az odafordulásomat, az időmet, az együttérzésemet. A Szeretethíd lényege ebben áll, hogy azt adom a közösségemnek, amire szüksége van a másiknak. Isten a szeretetét abban mutatta meg számunkra, hogy a Fiát adta nekünk, ezért cserébe pedig csak annyit kér tőlünk, hogy fogadjuk be Őt az életünkbe és a szeretet útján járjunk életünk minden napján.

A Vakok Állami Intézete fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság képviseletében Cséplőné Gönczi Veronika főigazgató kifejtette: aki részese a Szeretethídnak, az megtapasztalhatja, hogy ilyenkor nemcsak ad, hanem kap is valamit. „Ezeken az alkalmakon választ kaphatunk arra, hogy miért is fontos ez a munka, amit végzünk. A szociális szférában dolgozóknál előfordul, hogy felmerülnek bennünk kérdések, hogy van-e haszna az erőfeszítéseinknek, a szolgálatunknak, de ezeken az alkalmakon személyesen is láthatjuk munkánk gyümölcsét és hozadékát.”

A Szeretethíd – Kárpát-medencei Református Önkéntes Napok szombaton országszerte tovább folytatódnak több ezer önkéntes szolgálatával.

Idén februárban egy tragikus tűzeset rázta meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtass lakóinak életét: a Kossuth utcában leégett egy családi ház teljes hátsó része és tetőszerkezete. A házból a háromgyermekes egyedülálló édesanya, Borbála gyermekeivel ki tudott menekülni, azonban a ház hátsó részében élő nagymama a kórházban belehalt súlyos égési sérüléseibe.

„Még ma is tisztán emlékszem arra a téli délutánra. A gyerekek vidáman felkiáltottak, hogy valahol tűzijáték van a közelben, és már szaladtak is ki a házból, nekem pedig egyből az jutott eszembe, hogy ki lehet olyan felelőtlen, hogy a házhoz ennyire közel szórakozik, hiszen egészen közelről hallottuk a robbanásszerű hangokat. Aztán az udvarra kiérve láttuk, hogy lángokban áll az egész hátsó épület.” – idézte fel a februárban történteket Borbála.

A gyermekeket kérte, hogy hívjanak segítséget, ő pedig édesanyját menekítette ki az égő épületből. A tűzoltók és a mentőszolgálat munkatársai perceken belül megérkeztek a helyszínre: a lángokat sikeresen megfékezték, azonban az idős asszonyt már nem lehetett megmenteni, belehalt súlyos égési sérüléseibe. A lelki teher, a gyász elhordozása mellett komoly anyagi nehézségekkel is küzd a család, így a ház tetőcseréjére és felújítására semmilyen tartalék nem állt rendelkezésükre, biztosítással pedig nem rendelkezett otthonuk, így mostanáig nem tudtak visszaköltözni az ingatlanba. A településen széleskörű összefogás vette kezdetét a család megsegítésére: az önkormányzat pénzügyi támogatást nyújtott, a község lakói elsősorban tárgyi adományokat gyűjtöttek a nehéz helyzetbe került családnak, biztosították az áram visszakapcsolását az ingatlanba, miközben Dudásné Tóth Margit, a Nyírtassi Egyesített Szociális Intézmény családsegítő munkatársa felvette a kapcsolatot a környéken aktív szerepet vállaló Magyar Református Szeretetszolgálattal. Az alapítvány anyagi segítséget, valamint tűzifát, tartós élelmiszereket és tisztítószereket biztosított a család számára, majd hozzákezdtek az ingatlanmentő akció megszervezéséhez az önkormányzattal összefogva. A munka a helyi önkéntes segítőknek köszönhetően a pünkösdi hosszú hétvégén el is kezdődhetett, melyről Jenei Erzsébet, Nyírtass község polgármestere számolt be: „Büszke vagyok a település dolgozóira és lakóira, hiszen valóban tanúbizonyságot tettek arról, hogy képesek vagyunk segíteni a bajbajutottakon. A kémény építését a polgárőrök kezdték, az új tetőszerkezetet is önkéntesként építette egy kedves ács ismerősünk, és az egész hivatal munkatársi közössége itt volt a hétvégén, pakoltuk a gerendákat, ellátást biztosítottunk a segítőknek, gyűjtöttük a felajánlásokat, mindenki tette a dolgát.” – mesélt az összefogásról a polgármester.

A munka befejezésében vállalt szerepet a Magyar Református Szeretetszolgálat ingatlanmentő csapata, akik május 21-én rögzítették a trapézlemezeket a tetőszerkezetre, majd befejezték a kémény munkálatait, így a tetőfedéssel újra lakhatóvá válik a család otthona. Nem ez az első eset, hogy a Szeretetszolgálat felújítással segít egy rászoruló családon: „Az elmúlt időszakban megsokasodtak azok a jelzések Szeretetszolgálatunk felé, amikor egy váratlan krízis miatt olyan helyzetbe kerültek mentorált családjaink, hogy bizonytalanná vált lakhatásuk, a felújításra pedig önerőből képtelenek lennének. Ekkor született az elhatározás, hogy hozzunk létre egy saját ingatlanmentő csapatot, amely ezekben az esetekben valódi kétkezi segítséget tud nyújtani, legyen szó akár vezetékcseréről vagy most éppen tetőfedésről. Két dolgot azonban fontos kiemelni: az ingatlanmentést nem tudjuk nagyüzemben végezni, csupán eseti jelleggel, hiszen a Szeretetszolgálatra több tízezer nélkülöző számít, másrészt nagyon fontos szerepet játszanak a helyi önkéntes segítők, akikkel összefogásban tudjuk végezni szolgálatunkat.” – mesélt az ingatlanmentésről Dobis-Lucski Zsófia, a Magyar Református Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője.