„A Vakmisszió idei nyári táborában összesen 51-en vettek részt, érkeztek az ország minden részéből, illetve határon túlról is” – közölte érdeklődésünkre Nt. Nógrádiné Kovács Alexandra lelkipásztor, az MRSZ Vakmissziójának vezetője. A résztvevők egyharmada önkéntes, akik a tábor kezdete előtt egy nappal már megérkeztek a helyszínre, hogy az előttük álló feladatokra mind lelkileg, mind szakmailag felkészüljenek. „A terepviszonyok miatt is fontos, hogy előre megtapasztalják, miként kísérjék szabályosan a látássérülteket, hogyan segítsenek a helyfoglalásban, és például az étkezéseknél mire figyeljenek. Legalább ilyen fontos, hogy lelki értelemben is megismerjük egymást. A csendeshét témája „Isten országa”, ezért egy bevezető anyagot kaptak az önkéntesek ahhoz, hogy a látássérültek ezzel kapcsolatos kérdéseire felkészült választ adjanak a témában” – hangsúlyozta a misszióvezető.

A természetközeli tábor ideális helyszíne a beszélgetéseknek, a csoportfoglalkozásoknak, akár az egyéni elmélyülésnek is. Ugyanakkor a látássérültek számára különleges programokat is szerveznek, így például ellátogattak Szentendrére, ahol múzeumpedagógus segítségével a Kovács Margit Múzeumban vehettek részt egy akadálymentesített tárlaton, megfoghatták a kerámiákat, és az agyagozást is kipróbálhatták. A lelki töltekezés mellett a különböző közösségépítő programoknak is az a célja, hogy összekovácsolódjanak a táborozók. A kedd délutáni táncház hihetetlen energiákat szabadított fel a kápolnában és óriási élmény volt mindenki számára, de a táborban gyakran csendül fel énekszó, melyhez Braille-írásos és nagybetűs énekeskönyveket is készítettek.

A misszióvezető lelkész hangsúlyozta, hogy a visszajelzések azt mutatják, mindenkinek nagyon sokat jelent a tábor, hiszen a látássérültek a szó szoros értelmében kilépnek a megszokott környezetükből, számukra ez komfort zónán kívüli terep, valódi nyaralás, másrészt lelki értelemben is feltöltekezhetnek.  „A szolgálatunk igazi gyümölcse az, amikor egy Istent kereső ember megtér” – mutatott rá Nógrádiné Kovács Alexandra az egyik legnagyobb örömükre. Hozzátette, hogy vannak a táborban olyanok is, akik szeretnének a hitükben megerősödni.

A táborlakók az istentiszteleten elhangzott gondolatokat csoportbeszélgetésen dolgozzák fel, a csoportokat látássérült hívők vezetik. Egyikük Durgonics Tamás, aki végzettségét tekintve hittanoktató és vallástanár, és már három éve dolgozik a Vakmissziónál, ahol korábban önkéntesként szolgált. „Egyrészt ez a tábor kiút a mindennapokból, másrészt pedig a mindennapokat is könnyebb megélni azzal a töltöttséggel, amit itt átélünk” – fogalmazott annak a kérdésnek a kapcsán, hogy lelki értelemben mit kapnak itt a táborban.  „Csoportvezetőként úgy látom, hogy a tábornak komoly közösségformáló ereje van. Akik még esetleg nem is hívők, vagy csak Istent keresik, a lelki alkalmak hatására elkezdenek közelebb kerülni hozzá; az a tapasztalatunk, hogy jó hatással van a testvérekre a tábor szellemisége” – tette hozzá.

A programok közül személy szerint a lovaglás tölti el leginkább izgalommal, mert nagyon szereti az állatokat, a lovaglás pedig egy nem látó számára – de sokszor egy látó számára is – nagy kihívást jelent. Nagyon élvezi azokat a hosszú pillanatokat is, amikor a nap levezetéseként a barátokkal kint ülnek a szállásuk teraszán és jóízűen beszélgetnek, nevetgélnek. Ez is kell a tábor hangulatához, ami egyszerre tartalmas és pihentető is.

Az idei tábor kedd esti istentiszteletén az igehirdetés szolgálatát Főtiszteletű Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke végezte Máté evangéliumának 13. fejezetének 44. verse alapján: „Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.” Igemagyarázatában úgy fogalmazott: az Isten országánál nincs jobb. Isten országa egy kincs, amely a legértékesebb, és csak a hit szemével látható. Személyes emlékeit is megosztotta a táborral kapcsolatban, hiszen 41 évvel ezelőtt ezen a helyszínen zajlott a teológiai felvételije. Az áhítatot követően Katona Viktória lelkipásztor, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója köszöntötte a táborozókat, méltatva a Vakmisszió szolgálatát, amely a látássérültek körében valódi keresztyén közösséget formál.

A program a FOF202-C-4424 kódszámú, „Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos szervezeteinek szakmai programjainak támogatása 2024” megnevezésű pályázat keretein belül valósult meg, a Belügyminisztérium és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet támogatásával.

„Ez az 550 forint nemcsak annak segítség, aki ebből meleg ételt kap, hanem segít helyben a termelőnek, a boltosnak, akiktől megveszik az alapanyagot. Az egyház és a gyülekezetek kézzel fogható segítséget adnak, a támogatás által tudnak tanúbizonyságot tenni Isten szeretetéről, gondviseléséről. Ezzel tudunk az embereknek reményt adni, holnapot biztosítanunk. A szeretetszolgálatnak köszönhetően a lisztes fazék és az olajos korsó nem ürül ki.” – fogalmazott Molnár Zsolt kárpátaljai lelkipásztor.

Egy-egy szeretetkonyha működésének támogatása akár egyszeri, akár rendszeres felajánlással is segíthető, így az adománygyűjtésen keresztül az anyaországi testvérek több mint százezer tál ételhez nyújthatnak anyagi segítséget a kárpátaljai nélkülözőknek. Minden adomány hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is élelmet biztosíthassanak a gyülekezetek konyhái a legnehezebb helyzetben lévőknek.

A segitsunk.jobbadni.hu oldalon minden gyülekezet szeretetkonyhájánál tételesen látható, hogy az adott konyhának mennyi pénzadományra lenne szüksége ahhoz, hogy a működése a következő hónapokban is fenntartható maradjon. Előre is hálásan köszönünk minden támogatást

Az alapítvány hatékony tevékenységéhez elengedhetetlen a szolgálat pontos működtetése, működése, ugyanakkor nem lehet ezt a munkát egy precíz géphez hasonlítani, látni kell, hogy a feladatok végrehajtása, a szervezés mögött olyan emberek vannak, akik a háttérben dolgozva segítik önzetlenül rászoruló embertársaikat. Most ők tartottak egy perc pihenőt, azok, akik sokszor szabadidejüket, családra- barátokra és magukra fordítható energiáikat, idejüket sem kímélve nyújtanak segítő kezet az elesetteknek.

Az MRSZA szociális és adománykoordinációs szolgálat munkatársi találkozója áhítattal kezdődött, amelynek során Iván Barna Zsolt lelkipásztor a 89. zsoltár ismertetése kapcsán azt hangsúlyozta: amikor adománykoordinációval foglalkoznak, akkor sokak szemében, ha csak egy pillanatra is, de meglátják annak a csodáját, „amikor a lisztes fazék nem ürül ki, amikor van olaj, és holnapra is akad valami, amit az asztalra lehet tenni”. Valójában nem ez a csoda, hanem az a döntés, amit egy ember meghoz: lemondok a ma biztonságáért a holnap reménységéért.

Iván Barna Zsolt:: „…amikor elkezdődik az advent, vagy akkor, amikor elmegyünk gyűjteni, akkor ennek a csodának vagyunk a szemtanúi, áthallásosabb, ha úgy fogalmazok: a tanúi vagyunk annak, hogy ez ma is működik.”

– Minden alkalommal, amikor elkezdődik az advent, vagy akkor, amikor elmegyünk gyűjteni, akkor ennek a csodának vagyunk a szemtanúi, áthallásosabb, ha úgy fogalmazok: a tanúi vagyunk annak, hogy ez ma is működik. Ez azt jelenti, hogy lemondok az életemnek és a biztonságomnak egy részéről azért, hogy segíteni tudjak másoknak – tette hozzá a lelkipásztor, aki szerint naponta átélni és megtapasztalni Isten csodáját az mindig ugyanabból fakad, az ember döntéséből.

Iván Barna Zsolt úgy fogalmazott, amikor a szolgálat munkatársai elindulnak az adományokkal, akkor nem azért mennek, mert ez a feladat, hanem azért, mert látják ennek szükségességét, úgy érzik tenniük kell. „Akkor azokat az emberi döntéseket hozzák meg, amelyeknek az lesz a következménye, amit úgy hívnak csoda, amit a másik ember él át, de általa erősödik a hitünk.” – mondta.

Nagy Gábor, az MRSZA ügyvezető igazgatója megköszönte a szolgálat munkatársainak megfeszített munkáját, ami különösen az adventi időszakban teszi próbára őket. Az idei esztendőre kitűzött feladatokat sikerült elvégezni, ugyanakkor hozzátette, jövőre szeretnék a szeretetszolgálat munkáját úgy átalakítani, hogy sokkal jobban fókuszba kerüljön az ügyfelekkel való foglalkozás. Szervezeti kereteket ez annyiban fogja érinteni, hogy a „ránk bízottak” szemszögéből nézzük meg a szeretetszolgálat munkáját és ne üzemeltetési feladatként tekintsünk a munkára.

Nagy Gábor, az MRSZA ügyvezető igazgatója megköszönte a szolgálat munkatársainak megfeszített munkáját, ami különösen az adventi időszakban teszi próbára a őket.

– Lesznek újdonságok, de a feladat marad, az elesettek segítése, mentorálása – hangsúlyozta.

Szilágyi Kinga szociális és adománykoordinációs szolgálatvezető beszámolójában ismertette azokat a projekteket, amelyeket az idei esztendőben megvalósítottak, vagy feladatot vállaltak a megvalósításban. Ilyen volt többek között a fenntartható kiskert projekt (100 család), Együtt a lakhatásért mentorprogram (439 ügyfél, 14 mentor), Rajnai Egyház támogatása (290 család, 9 munkatárs), Válaszút program (80 diák), míg önkéntes területen a Szeretethíd Kárpát-medencei Református Önkéntes Napok volt a legnagyobb, csaknem 15 ezer résztvevőjével. Adománykoordináció területén az Élelmiszerbankkal közösen végzett és a húsvéti élelmiszergyűjtést, valamint az iskolai tanszergyűjtést emelte ki.

Elhangzott, hogy az elmúlt 10 hónapban összesen 10360 alkalommal nyújtottak segítséget a legkülönfélébb módokon az ügyintézéstől kezdve az adományozáson keresztül a tanácsadásig bezárólag. Köszönetet mondott minden munkatársának, akik a legnehezebb időszakban is vállvetve tették a feladatukat, hogy a rászorultak, elesettek, nélkülözők ne szenvedjenek hiányt.

Az ESIRA-projekt víziója, hogy a vidéki közösségek társadalmi-gazdasági helyzetének megerősítése kulcsfontosságú egy olyan fenntartható gazdasági fejlődésben, amely tiszteletben tartja és integrálja a különböző társadalmi struktúrákat és a marginalizált csoportok szükségleteit.

A Corvinus Egyetemen rendezett konferencián Nagy Gábor, az MRSZ ügyvezető igazgatója, a projekt magyarországi vezetője többek között arról beszélt, hogy a program arra épít, miként tudnak a résztvevő országok közreműködői közös fejlesztési tevékenységet megvalósítani. Hozzátette, hogy ez nem klasszikus értelemben vett vidék- és vállalkozásfejlesztési tevékenység.

Az európai konzorciumban Magyarországról a cigándi járás szerepel. Azért esett a bodrogközi területre a választás, mert az MRSZ régóta jelen a járásban van számos fejlesztési programmal, itt alakultak ki olyan partneri kapcsolatok, ami alapot adtak a projekt elindítására.

Nagy Gábor, az MRSZ ügyvezető igazgatója, projektvezető ismerteti az ESIRA-projekt lényegét, fejlesztési irányait.

A program alapján kidolgozott általános módszertant később az unió elmaradottabb régióiban lehet majd alkalmazni és felhasználni.

Európai Bizottság által a Horizont Európa programon keresztül támogatott ESIRA-projekt megvalósításában a cigándi járás településeinek lakosai, képviselői mellett a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ is részt vesz.

A konferencián többek között a megújuló területfejlesztés politikai irányairól, a táji léptékű, közösségi alapú kezdeményezésekről, többek között a zöld utakról, natúrparkokról tartottak eszmecserét a szakemberek, és a találkozó nagyszerű alkalom volt arra is, hogy a vidék-és térségfejlesztés aktuális irányait megvitassák műhelybeszélgetések keretén belül.

A segítőszándék, id. dr. Béres József feltaláló életszemléletéből, példájából adódóan, a Béres vállalati kultúrájának a kezdetektől része. A karitatív munka koordinálására 30 éve, 1993-ban jött létre a Béres Alapítvány a Teljes Életért, melynek feladata az élet teljességének, a testi, a lelki és a mentális egészség szolgálata.

A jubileumi eseményen Béres Klára, az Alapítvány elnöke ünnepi beszédben összegezte az elmúlt 30 év eseményeit, kiemelte eredményeit és köszönetet mondott a szervezeteknek, akiknek támogató együttműködésével az évek során emberek millióinak nyújthattak támaszt, adhattak segítséget. „A világban ma zajló háborúk, a gazdasági nehézségekkel, lelki vívódásokkal terhelt súlyos jelen, melyben élünk, arra int mindannyiunkat, hogy még odafigyelőbben, még odaadóbban forduljunk egymás felé. Szükség van az összefogásra, az odafigyelő, hatékony, példamutató segítségre, melyben a Béres immár három évtizede az élen jár.

– mondta Béres Klára, és hozzátette –

Ennyi évvel magunk mögött, talán azt is kijelenthetjük: csak így érdemes. Ma úgy ünneplünk, hogy ünnepünk egyúttal segítségnyújtás is legyen.”

A jubileumi eseményen a rászorulók segítése érdekében 100 millió forint értékű Béres Csepp adomány került átadásra. Az egészséget támogató termékeket, az ünnepségen jelenlévő 12 országos karitatív és egyházi szervezet vezetői vették át, akik sok éve szövetségesei a Béresnek a készítmények betegekhez, idősekhez, rászorulókhoz való közvetlen és célzott eljuttatásában.

Az ötéves programba 120 gyermeket vontak be, akik 2018-ban még a hetedik osztályt kezdték el, ma már pedig a felnőttkor küszöbén állnak. Az eseményen közösen értékelték és ünnepelték a projekt eredményeit a jelenlévők. A Válaszút lehetőséget teremtett olyan útravalót adni a fiatalok számára, ami a program lezárta után is velük marad. Az alapítvány célja az volt, hogy segítse a tudatos pályaválasztást, és végigkísérje a fiatalokat a választott úton.

Az alkalom kezdetén Tóth Judit Nikoletta, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Gyermekesély Főosztály osztályvezetőjével köszöntötte a jelenlévőket: „Szívügyünknek tekintjük ezt a projektet, amit igyekeztünk támogatni, hiszen nagyon fontos társadalmi felzárkóztatáshoz köthető célkitűzése van” – mondta. „Nélkülözhetetlen szerepet tölt be, s hatalmas felelősséget vállal” – zárta szavait.

Nagy Gábor, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgató helyettese kiemelte, mennyire hálás, hogy itt lehet. „Hálás vagyok, hogy ilyen csapat állt össze a projektben, és azért is, hogy ennyire innovatív módon tudtuk megvalósítani a szakmai munkát” – mondta.

Az alkalom kezdetén Sztojka Szabina, az Országos Református Cigánymisszió vezető lelkipásztora tartott az áhítatot az Lk 15, 8-10. alapján. „Ez a példázat a mi példázatunk is. Keressük a drahmát, nemcsak a saját életünkben, hanem másokéban is, hiszen ha valami jó dolog történik egy közösségben, akkor együtt örülünk. Ezek a kis örömök tartanak bennünket együtt, és adnak erőt a szolgálat során. Az Istentő való öröm az, ami megtart minket.”

A Válaszút programot Bakos Zsuzsanna szakmai vezető ismertette. A projekt keretében 2018-2023 között 120 fővel dolgoztak, és ez idő alatt 11 ezer alkalommal találkoztak a fiatalokkal és a családjaikkal. A projekt komplex módon nyújtott segítséget: a szociális mentoráláson túl kiterjedt a mentálhigiénés, a pályaorientációs, oktatási, valamint a szabadidős területekre is.

Herczeg Bálint, a HÉTFA Kutatóintézet munkatársa ismertette a Válaszút Komplex Digitális Program eredményeit, majd kerekasztal-beszélgetések következtek: a válaszút program és a tanodák világáról dr. Eperjesi Tamás, a Református Szeretetszolgálat felzárkózási osztályvezetője kérdezte Jósvay Istvánt, a Szendrői Református Tanoda vezetőjét, Váradiné Emesét, a Málta Ózdi Tanoda vezetőjét, Iván-Csizi Orsolyát, a Tündérkert Gyerekház vezetőjét, és Rita nővért, aki a Szent Ferenc Kisnővérei képviseletében érkezett az alkalomra.

Az oktatási intézmények Válaszút programmal kapcsolatos tapasztalatait, az együttműködés további lehetőségeit vizsgálta Horváthné Sebestyén Márta, a Válaszút program mentorának moderálásában Pénzesné Bartha Krisztina, az Ózdi Apáczai Csere János Általános Iskola igazgatója, valamint Varjánné Nyilas Krisztina, a Sajóvárkonyi Általános Iskola igazgató helyettese.

A sport tematikájú kerekasztal-beszélgetést dr. Kovács Barnabás nagykövet, volt Barcelonai Főkonzul, Zsinati tag vezette, és Balogh Barnát, a Barca Academy Hungary ügyvezető igazgatóját, Tasi Krisztinát, a Máltai Szeretetszolgálat képviselőjét, és Soós Istvánt, az MRSZA sportkoordinátorát kérdezte arról, hogy az aktív, közösségi testmozgás miképpen lehet hatással a fiatalok életvezetésére.

A digitalizáció mint a hátrányok leküzdésének eszköze: a témáról Bodnár Dániel, az MRSZA digitális pedagógiai asszisztense tanácskozott dr. Kozupné Tóth Biankával, a Vasvár úti Általános Iskola igazgató helyettesével, Tóth Judittal, a BM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság Gyermekesély Főosztály osztályvezetőjével, Nagy Gáborral, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány ügyvezető igazgató helyettesével, Gyulai Ádámmal, valamint Talián Melindával, a Társadalmi Esélyegyenlőségi Főigazgatóság Ózdi irodájának munkatársaival.

Az ebédet követően a Válaszút programban résztvevő fiatalok szolgáltak énekszóval és zenével, majd a Playback Színház improvizációs alkalma következett, ahol a résztvevők együtt, közösen, játékos formában élték át újra a projektet a visszajátszás-újraírás módszerével.

A több mint egy éve kitört orosz-ukrán háború következményeként közel 10 millió ember hagyta el hazáját. A Magyar Református Szeretetszolgálat az első naptól kezdve tartósélelmiszerrel és higiénés csomagokkal, szállással, információval és szállítással segíti a menekülőket. Az azonnali segítségnyújtáson túl az integrációt és felzárkózást segítő programokkal is támogatják bajbajutott embertársainkat. Ingyenes nyelvi órákat, szervezett szabadidős tevékenységet, korrepetálást és fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak, a traumák feldolgozása érdekében pedig pszichológusokkal és mentálhigiénés szakemberekkel konzultálhatnak. A háború első napjától kezdve közel 240 000 esetben nyújtott segítséget a Szeretetszolgálat, 16 000 esetben szállással, közel 1 300 tonna adomány felhasználásával.

A segítségnyújtás nemcsak Magyarországra korlátozódik. Kárpátaljai szolgálatuk során több mint 760 tonna adománnyal segítették a belső menekültek és intézmények ellátását, ezen kívül a kórházak részére gyógyszereket, orvosi eszközöket, mobil konyhát és berendezéseket biztosítottak, több mint 40 millió forint értékben. A biztonságos környezet megteremtéséhez, valamint a működési feltételek biztosításához pedig 5 óvóhely felépítését finanszírozta az egyik legnagyobb hazai karitatív szervezet.

A sokszínű szolgálat részeként pedig más hazai és kárpátaljai segítő szervezetek és gyülekezetek munkájához is hozzájárulnak. A pályázati rendszeren keresztül 60 millió forint értékben kérhettek támogatást, amelyet a menekültek ellátására és közösségépítő rendezvényekre használhatnak fel.

„Feladatunk, hogy segítsük a hozzánk segítségért fordulókat, legyen szó a hazánkba érkező menekültekről vagy kárpátaljai testvéreinkről. Célunk, hogy minél több bajbajutott embertársunknak nyújtsunk segítséget, hitet, reményt és szeretetet. Bár talán ma már kevesebb szó esik a háborúról, a támogatásunkra ugyanúgy szükség van, hiszen még mindig emberek millió szenvednek a háború borzalmaitól. Mindig újabb és újabb kihívásokkal találkozunk mi is, hiszen az azonnali ellátáson túl hosszan kísérjük a hozzánk fordulókat. Legyen szó egy szülés megszervezéséről, vagy daganatos betegek ellátásáról, mindenben próbáljuk a menekülő testvéreinket támogatni.” – mondta el Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója.

A Magyar Református Szeretetszolgálat menekültekért végzett szolgálata során gyermektáborokat, szabadidős foglalkozásokat, iskolán kívüli oktatási programokat is szervez. A Szeretetszolgálat 1358-as adományvonalának felhívásával most Ön is hozzájárulhat 500 forinttal a menekült gyermekek nyári élményeihez. Online támogatási lehetőség: adomany.jobbadni.hu. Ezeken kívül a szervezet CIB banknál vezetett 10702019-85008898-51100005 bankszámlaszámára történő utalással is segíthetnek.

Az igehirdetés szolgálatát Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke látta el az ökumenikus imahét vezérigéje alapján: „Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra” (Ézs 1:17).

Prédikációjában felidézett egy néhány évvel ezelőtti sporteseményt, ahol Tamással, a látássérült fiatalemberrel futott együtt tíz kilométert. „Ki tett jót kinek? Hogyan kell ügyelni a másikra? Tamás megtanított arra, hogyan kell figyelni, vigyázni a másik lépésére, és rálelni a közös ritmusra” – mondta.

Püspök úr kiemelte, hogy nemcsak a látássérült emberek, hanem a gyermekek, az idősek, és a kiszolgáltatottak esetében is figyelnünk kell erre. „De nemcsak azok sebezhetőek, akiken ez látszik: így vagyunk teremtve, minden ember sebezhető” – helyezte a gyülekezet szívére. „Akkor ki fog gyógyítani?” – tette fel a kérdést. „Azért vagyunk így együtt, keresztyének, mert hiszünk abban, hogy Jézus képes gyógyítani a mi sebeinket, a lelkünket, és így mi is képesek vagyunk jót tenni és gyógyítani” – mondta. A gyógyításból és a jó cselekedetből pedig mi is képesek vagyunk töltekezni. „Jézus nekünk enni adott, inni adott, szeretetet adott, és mi azért vagyunk, hogy ezt megtanuljuk és továbbadjuk, ez az imahét üzenete” – zárta szavait.

Az istentisztelet keretében köszöntőt mondott dr. Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. „A világ világossága vagyok” (Jn 9, 5) – idézte. „Jézus odaállt a tanítványi csoportba, és nincsen ennél felszabadítóbb és örömtelibb üzenet, hogy itt van mellettünk, és együtt végezzük a küldetést. S mi a feladatunk? Egyrészt a szembesítés, hogy ráébresszük arra a társadalmunkat, hogy lelki sötétségben vagyunk. Ezt követően Krisztushoz kell vezetnünk az embereket, hogy rá tudjanak csodálkozni Isten valóságára. Ha megnyílnak a szemek, megmutathatjuk azt, hogy mit jelent Jézus szemével: irgalmas szemmel, átölelő szeretettel látni a világot” – zárta szavait.

Az istentiszteleten továbbá Nógrádiné Kovács Alexandra, a református Vakmisszió vezető lelkipásztora, Bieber Mária, az Együttlátók Alapítvány elnöke, dr. Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Bieber József, Plébániai kormányzó, Kapin István, a Szent Matróna Görögkatolikus Ápoló-Gondozó Otthon lelki igazgatója, Miklós Tibor, a Bartimeus misszió vezetője, Horváth Eszter, a Felsővízvárosi Szent Anna Plébánia Karitasz csoport vezetője szolgált. Akadálymentesítés és ökumenizmus címmel tartott előadást dr. Laurinyecz Mihály tanszékvezető, a Reménykör tagja. Zenével szolgált Stolmár Barbara és Gál András, verset mondott Borsodi Zsuzsa. Áldást mondott Katona Viktória, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány ügyvezető-helyettese. A kántori szolgálatot Durgonics Tamás és Erdődy Viktor látta el.

Az istentiszteletet követően szeretetvendégségre került sor.

A Vakmisszió rendszeresen szervez alkalmakat látássérült testvéreknek, ahol Isten szeretetét és vigasztalását közvetítik számukra. Krízis-feldolgozó alkalmat tartanak azoknak, akik nemrégiben vesztették el látásukat, továbbá támogatják őket Braille-írásos Bibliával, nagybetűs bibliai könyvekkel, evangéliumi hangoskönyvekkel, valamint lelkigondozói beszélgetésekkel.

A Magyar Református Szeretetszolgálat hosszú évek óta minden nyáron meghirdeti tanszergyűjtő akcióját. A „Radírozzuk ki a különbségeket” címet viselő kampány célja, hogy a nehéz helyzetben lévő családok számára megkönnyítse a tanévkezdést, és a Szeretetszolgálat csökkenteni tudja számukra az iskolakezdéssel járó egyre nagyobb kiadásokat. Az idei cél, hogy legalább 700 diák tanévkezdését tudja adományával segíteni a Magyar Református Szeretetszolgálat. A támogatott diákok között nemcsak magyar, hanem kárpátaljai gyermekek is szerepelnek, hogy örömmel térhessenek vissza iskolájukba, amelyek reménység szerint szeptembertől újra fogadhatják őket.

Pénzadománnyal és tárgyi adományokkal egyaránt hozzá lehet járulni a júliusban és augusztusban zajló gyűjtőakcióhoz. Amire a legnagyobb szükség van: iskolatáska, füzet, toll, ceruza, radír, tolltartó, filctoll, zsírkréta, vízfesték, tempera, rajzlap, vonalzó, tornazsák, körző. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a gyűjtés támogatottjai között számos felső tagozatos és gimnazista diák is van, így a számukra megfelelő tanszerek is nagy segítséget nyújtanak.

A tárgyi felajánlások július 15-től leadhatóak személyesen a Magyar Református Szeretetszolgálat országos irodáiban, valamint augusztus folyamán országszerte több helyszínen áruházi gyűjtéseken is lehet csatlakozni a kezdeményezéshez.

A tanszergyűjtéshez anyagi felajánlással egészen augusztus végéig lehet csatlakozni, a beérkező összegből a Szeretetszolgálat munkatársai vásárolják meg a hiányzó termékeket. A kezdeményezés támogatható az adomany.jobbadni.hu oldalon keresztül, a 1358-as adományvonal felhívásával vagy az ADOMANY szó SMS-ben való elküldésével, valamint banki átutalással is a szervezet CIB 10702019-85008898-51100005 (közlemény: „tanszergyűjtés”) bankszámlaszámára. Az összegyűlt adományokat még az iskolakezdést megelőzően eljuttatja el Szeretetszolgálat a rászoruló családok számára.

Áruházi gyűjtéseink:

• BALATONFÜRED – 2022.08.11. (csütörtök) és 2022.08.14. (vasárnap) – TESCO Balatonfüred Hipermarket (8230 Balatonfüred, Széchenyi István u. 55.)
• BUDAPEST – 2022.08.11-12. (csütörtök-péntek) – TESCO Extra Váci út (1138 Budapest, Gács u.3.)
• DEBRECEN – 2022.08.12-13. (péntek-szombat) – Malompark Bevásárlóközpont (4027 Debrecen, Füredi út 27.)
• HÓDMEZŐVÁSÁRHELY – 2022.08.12-13. (péntek-szombat) – TESCO Hódmezővásárhely Hipermarket (6800 Hódmezővásárhely, Hódtó u. 17-19.)
• KISVÁRDA – 2022.08.13. (szombat) – TESCO Kisvárda Hipermarket (4600 Kisvárda, Városmajor út 72.)
• ÓZD – 2022.08.11. (csütörtök) – TESCO Ózd Hipermarket (3600 Ózd, Brassói u. 3)
• SZEGED – 2022.08.12-13. (péntek-szombat) – TESCO Szeged Extra – Rókusi krt. (6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64.)
• SZENTES – 2022.08.12-13. (péntek-szombat) – TESCO Szentes Hipermarket (6600 Szentes, Alsórét 258.)

Áruházi gyűjtéseink listáját folyamatosan frissítjük!

Fotó: Karsa Patrik

GYERMEKEKÉ AZ ISTEN ORSZÁGA

A Szeretetszolgálat sátránál a szombati napon a járókelők betekintést nyerhettek a vakok- és gyengénlátók világába, megismerhették hogyan kell olvasni a Braille-írást, kipróbálhattak látássérültek által játszott játékokat, felvehettek szimulációs szemüveget, találkozhattak vakvezető kutyával és kérdezhettek látássérült embereket személyes élettörténetükről.

Fotó: Derencsényi Anna

A vakmisszió vezetője Nógrádiné Kovács Alexandra szerint szép számmal voltak érdeklődők és nagyon tartalmas beszélgetések alakultak ki. Elmesélte, hogy a legnyitottabbak a gyermekek voltak, akik rendkívüli kíváncsisággal és rengeteg kérdéssel fordultak a helyszínen lévő látássérültekhez, valamint szívesen kipróbálták a „vakos”, tapintáson alapuló játékokat, mint a Rubik Kocka, a dominó, vagy éppen az UNO kártya. „Őszinteség és bátorság volt bennük, mertek a vakoktól kérdezni. Nem hiába mondja az ige: a gyermekeké az Isten országa” – tette hozzá a misszióvezető. Aki azt is elmondta, a kíváncsiskodók először szemtakaróval igyekeztek megcsinálni a játékos feladatokat, majd nyitott szemmel is próbálkoztak, ezáltal kicsit megtapasztalhatták milyen kihívást jelentenek a mindennapok egy látássérült számára. „Ez az alkalom egyfajta társadalmi érzékenyítés is volt, megpróbálta közelebb hozni, nyitottabbá tenni a látó és »nem látó« embereket”.

A Vakmisszió munkatársai: Nógrádiné Kovács Alexandra, Farkas Natália és Erdődy Viktor – Fotó: Kalocsai Richárd

LEHETŐSÉG AZ ISTENNEL VALÓ KAPCSOLATRA

A misszióvezető szerint sokan azt gondolják, ha egy ember megvakul, akkor vége mindennek, pedig ez nem így van. „Ez egy lehetőség arra, hogy a külső dolgok helyett a belső, Istennel való kapcsolatukra fókuszáljanak. A látássérültek is tudnak örülni, annak ellenére, hogy nehéz élethelyzetben vannak. Hogyha befogadják az Úr Jézust a szívükbe, egy idő után eljutnak arra a pontra, hogy hálát adnak azért, ahogyan élnek” – mesélte Nógrádiné Kovács Alexandra.

Ezt sugározták a vakmisszió látássérült önkéntesének, Erdődy Viktornak a szavai is, aki egy igeverset olvasott fel az érdeklődőknek a Braille Bibliából. „Talán ez volt a legmegrendítőbb pillanat a sátorban az ottlétünk alatt, sokan elérzékenyültek ekkor” – fogalmazott a misszióvezető. Végül hozzáfűzte, a vakmissziónak az is fontos feladata, hogy segítse a gyülekezeti integrációt, azaz lehetőséget teremtsen arra, hogy a látássérültek ne elszigetelve egyedül, hanem a gyülekezeti közösség részeként élhessék át Isten jelenlétét.

A képen balról Katona Viktória, fiával Fülöppel, mellette Nógrádiné Kovács Alexandra és a Vakmisszió munkatársai, önkéntesei, valamint Járay Loránd a Siketmisszió vezetője – Fotó: Kalocsai Richárd

KIÉHEZVE A LELKI ÉLMÉNYEKRE

A rendezvény mindhárom napján jelen voltak a Telefonos és Internetes lelkigondozás munkatársai, akik szívesen adtak lelkisegélyt a sátorba betérőknek, ahogyan teszik ezt nap, mint nap a készülékek mögött, legyen szó bármilyen krízishelyzetről.

„Lelki élmények sokasága érintette meg a szívünket a REND-en. Amikor a templomban több száz református egyszerre, egy szívvel, egy lélekkel Istent dicsőítette, az rendkívül felemelő érzés volt” – mesélte élményeit Dr. Révész Jánosné Anikó, a Telefonos és Internetes lelkigondozás misszióvezetője. Véleménye szerint a hosszú kihagyás után, amit a pandémia okozott, nagy szüksége volt a reformátusoknak, hogy végre találkozzanak, töltekezzenek. „Az emberek ki voltak éhezve lelkileg arra, hogy az Úrban együtt tudjanak örülni.” Révész Jánosné kifejtette amennyire fontos, hogy odafigyeljünk a testünk egészségére, a környezetünkre, hogy ott rend legyen, épp olyan fontos a lelki egészségünk karbantartása is, egyfajta „belső rendrakás”. Majd hozzátette, hogy a lelki egészségünk védelméhez elengedhetetlen a közösségi lét megélése, az együtt örülés élménye. „Ezt éreztem Pápán, ahol csodaszép felújított, rendbe rakott épületek vettek körül minket és a reformátusság együtt élte meg a Krisztusba vetett hitét.”

Fotó: Kalocsai Richárd

FÓKUSZBAN A PANDÉMIA

A rendezvénnyel kapcsolatban a misszióvezető elmesélte, hogy Isten nagyon sok olyan embert vezetett a Szeretetszolgálat sátrához, akiknek segítségre, személyes beszélgetésre, támogatásra volt szüksége. Sokan, főleg az idősebb generáció rácsodálkozott arra, hogy létezik telefonos lelkiszolgálat, s hogy ingyen hívható. Arra a kérdésre, hogy a három nap alatt milyen problémákkal fordultak a leggyakrabban hozzájuk a lelkipásztor elmondta, hogy gyakori volt a pandémia következtében való testi betegségeknek, a gyásznak és a magányosság, bezártság elszigeteltség érzésének feldolgozása, valamint a családi problémák, házassági krízishelyzetek kezelése és a talpra állás nehézsége.

Fotó: Karsa Patrik

AKINEK VAN MIÉRTJE, MINDEN HOGYANT KIBÍR

Az idei REND az „Örüljetek az Úrban mindenkor!” (Fil. 4,4) igét kapta jelmondatául. Sokakban felvetődik a kérdés szabad-e, lehet-e ilyenkor örülni, mikor több éve koronavírus pusztít és hazánkhoz közel háború dúl? A Telefonos lelkigondozói szolgálat vezetője erre a kérdésre egy Friedrich Nietzschétől vett idézettel válaszolt, miszerint: „Akinek van miért élnie, szinte minden hogyant ki tud bírni.” Azaz történhet velünk bármi, ha Krisztus célt adott nekünk, van okunk örülni. Krisztus jelenléte az, ami okot ad az örömre és erőt nyújt akkor is, ha valami nehézség, vagy baj van az életünkben. „Ez munkálkodott bennünk és ezt adtuk át azoknak, akik betértek hozzánk a fesztivál ideje alatt” – hangsúlyozta Révész Jánosné.

A képen jobbról haladva Dr. Révész Jánosné Anikó, valamint Katona Viktória és a Telefonos lelkigondozás munkatársai – Fotó: Kalocsai Richárd

A telefon-lelkigondozói szolgálat több mint harminchat éve ad kapaszkodót a bajbajutottaknak. „Amikor reményt adunk, akkor mi magunk is gazdagodunk, mert ez egy két irányú folyamat” – összegezte a szolgálat lényegét a misszió vezetője.

A TALÁLKOZÁSOK BENNÜNKET IS FELTÖLTENEK

A rendezvényen a Szeretetszolgálat missziói munkáját hirdette Katona Viktória, a társadalmi missziókért és a kárpátaljai szolgálatokért felelős lelkipásztor is. Elmondta, hogy a Szeretetszolgálat sátrába folyamatosan érkeztek az emberek. „Aki elhaladt előttünk, majdnem mind betért hozzánk. Volt, aki odajött és gratulált a menekültekkel való munkánkhoz, és Kárpátaljáról származók is megkerestek, hogy megköszönjék az értük végzett szolgálatainkat, ami csodálatos érzés volt!”. Meglátása szerint ez egy nagyon jó platform a szemtől szembe való találkozásokra, amelyek akár emberi sorsokat is megváltoztathatnak. „Bennünket is feltöltenek ezek a találkozások, s ilyenkor még közelebb vihetjük Isten igéjét az emberekhez” – hangsúlyozta Katona Viktória.

Társadalmi missziók karöltve  – Fotó: Kalocsai Richárd

ISTEN NEM TEREMT SELEJTET

Majd elmesélt egy megindító találkozást, amely a REND-en történt. Egy asszony érkezett feketében a Szeretetszolgálat sátrához, aki – mint később kiderült – nemrég veszítette el férjét, pár éve pedig sérült fiát. A hölgy végtelenül el volt keseredve a neki jutott sors miatt, s a sátorban osztogatott, fogyatékosok által készített kis ajándék indította őszinteségre. Sírni kezdett és elmesélte történetét, majd a vigasztalásként kapott ige után lelki megnyugvásra talált. „Elmondtam, hogy Isten selejteset, hibásat nem teremt, ez a gyermek valami miatt pont nekik volt alkotva a férjével, s most már a mennyek országában van, ahol eltűnik minden emberi gyengeség, sérülés” – elevenítette fel a történetet Katona Viktória. Majd hozzátette: „Mindannyiunknak van egy ilyen hátizsákja, amely terhekkel van telepakolva, és annyira jó az a megtapasztalás, mikor segíthetünk ezt a zsákot könnyíteni.”

Fülöp, aki lényével beragyogta a Szeretetszolgálat sátrát – Fotó: Kalocsai Richárd

NAGY MOSOLYOK, ÖLELÉSEK ÉS EGYMÁSRA TALÁLÁSOK IDEJE

Katona Viktória elárulta, hogy számára egészen különleges volt az idei REND, mert elkísérte hétéves kisfia Fülöp, aki nyitottságával, mosolyával és szeretetével fáradhatatlanul hívogatta az arra járó gyermekeket és családokat a Szeretetszolgálat sátrához. Az eseményt összegezve úgy fogalmazott: „Pápán óriási rácsodálkozásokat, nagy mosolyokat, öleléseket, tartalmas beszélgetéseket és rendkívüli egymásra találásokat láttam. A Magyar Református Szeretetszolgálat pedig Isten kinyújtott karjaként át tudta ölelni azokat, akik szükséget szenvedtek, segítségre szorultak.”

Kisfaludy Nóra