Csattog az olló, zúg a hajnyírógép, a levágott tincsek a földön egyre nagyobb kupacban gyűlnek. Akár egy belvárosi szépségszalonban is járhatnánk, pedig máskor ebben a teremben adományokat osztanak, hivatalos ügyeket intéznek vagy éppen közösségi programokat szerveznek menekültek számára. A helyszín ugyanis a Magyar Református Szeretetszolgálat Menekültmissziójának Irodája az Erzsébet körúton, ahová örömmel érkeznek az ünnepi hosszú hétvégén a kliensek.

Nyolc fiatal fodrász és borbély – akik mindannyian a váci Cuts szalon munkatársai – néhány héttel ezelőtt jelezték az alapítvány munkatársai felé, hogy tudásukat szeretnék önként felajánlani egy jó cél érdekében. „Valójában nekünk mindegy volt, hogy gyerekeknek vagy időseknek, a fővárosban vagy vidéken segítünk. Az volt az egyetlen szempont, hogy fodrászként és borbélyként olyan rászorulókat támogathassunk, akiknek ezek a szolgáltatások akár az anyagi helyzetük, akár egyéb nehézség miatt nem hozzáférhetőek” – mesélt az ötlet megszületéséről Kristály András borbély, akinek felvetését örömmel fogadták kollégái, így összesen nyolcan jelentkeztek önkéntesként az MRSZ-hez.

Miközben beszélgetünk, a 13 éves ukrán kisfiú, Roman haján az utolsó simításokat végzi András. Láthatóan nagyon elégedett az eredménnyel: nagyfiús frizuráját örömmel mutatja édesanyjának, és már készülnek is az első szelfik a megújult külsőről. Ekkor érkezik meg a rögtönzött szalonba Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója, aki nem hajnyírásra érkezett, hanem együtt tölteni szombat délelőttjét a menekült családokkal. „Már több mint két éve tart az orosz-ukrán háború, mi pedig az első naptól kezdve segítjük a hazánkba érkező menekülőket. Az első hónapokban országszerte több mint 20 segítőpontot üzemeltettünk, ahol étellel, gyümölccsel, innivalóval, tisztasági csomagokkal támogattuk az érkezőket, miközben szállást kerestünk számukra, tolmácsaink segítették őket információkkal és egészségügyi ellátást is biztosíthattunk. Azóta a szolgálat jelentősen átalakult, de a menekült családok kezét nem engedtük el. A hosszabb távú programokra kell fókuszálnunk, ennek részeként például albérlet támogatást, magyar nyelvoktatást, hivatalos ügyekben való közreműködést, lelkigondozói beszélgetéseket és közösségi programokat is nyújtunk számukra, hogy megkönnyítsük beilleszkedésüket és minél örömtelibbé varázsoljuk a hazánkban töltött idejüket” – mesélt a feladatokról a szeretetszolgálat ügyvezetője.

Szívesen beszélgetnénk tovább, de fontosabb tennivaló akad, hiszen a fodrászszékből éppen most állt fel Irina, akinek frizuráját egy kedves bókkal dicsérjük meg. „Olyan boldog vagyok! Mióta itt élünk Budapesten, még nem voltam fodrásznál, pedig szeretek szép lenni. Köszönöm, hogy itt lehetek!” – hálálkodik tört magyarsággal a 36 éves ukrán hölgy, aki a Szeretetszolgálat által támogatott albérletben lakik a gyermekeivel, takarítóként dolgozik és lelkesen tanulja az egyáltalán nem könnyű magyar nyelvet.

Az utolsó vendégek is helyet foglalnak a székekben, miközben Juhász Mártonnal az önkéntességről kezdünk beszélgetni. „Hálás vagyok a fodrászoknak és borbélyoknak, hiszen hatalmas örömet okoztak a menekült családoknak. Több ezer önkéntessel működik együtt Szeretetszolgálatunk, és ezt nem úgy kell elképzelni, hogy kizárólag szórólapozásra vagy szendvicsosztásra várunk segítőket. Egyre többen ajánlják fel szaktudásukat, így például több tolmácsra, pszichológusra, pedagógusra, informatikai szakemberre vagy éppen szobafestőre számíthatunk, amikor össze kell fogni a rászorulók megsegítéséért. Másokat is bátorítok erre, hogy tudásukkal, tapasztalatukkal a munka mellett nemes célokat is szolgálhatnak Szeretetszolgálatunkon keresztül”.

A cikk megjelent nyomtatásban a Reformátusok Lapja március 24-i számában.

Külföldi missziós úthoz nyújt alapképzést a Vision School. Milyen tanfolyamot jelent pontosan a Látás Iskolája?

A Vision School megnevezés a tanfolyam mottójából ered. „Ne az én látásom, hanem az Ő látása”, de talán angolul még beszédesebb a jelmondat: „Not my vision, but His vision”. Az életünk során nagyon gyakran ajánlják nekünk, hogy tűzzünk ki célokat magunk elé, fogalmazzunk meg egy látást az egyházunk vagy akár munkahelyünk számára, majd gőzerővel kövessük, és akkor majd hatékonyan megyünk előre. De fontos lenne azon is elgondolkozni, vajon mi Isten látása a mi életünkkel kapcsolatosan? Érdemes-e a saját látásunkat kergetni, amikor Istennek van egy tökéleteseb látása? A Jelenések könyvében János apostol azt mondja: „Ezek után láttam egy nagy sokaságot, melyet senki nem volt képes megszámolni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből.” (Jel 7,9) De hogyan fog ez megvalósulni? Csakis úgy, hogy az evangéliumnak el kell jutnia minden néphez és nemzethez. Ha ezt elfogadjuk, akkor feltehetjük a kérdés, hogy hol van ebben a mi szerepünk. Erről szól a Látás Iskolája: Isten látása ne tőlünk függetlenül történjen, hanem legyünk mi is a részesei, és menjünk el olyan népcsoportokhoz, akik az evangéliumot még nem hallották és hirdessük Krisztus megváltását.

Ha magunk elé képzeljük a térképet, mire gondoljunk, hová sikerült már eljuttatni az evangéliumot?

Ez a missziói vállalkozás nem magánakció, hanem az egyháznak a szolgálata, melyet missziói szervezetek végeznek szerte a világban. Az InterCP evangéliumi, nemzetközi, felekezetközi missziós szervezet segíti a leghatékonyabban az egyháztagokat abban, hogy rövid távra el tudjanak jutni ilyen eléretlen nemzetekhez. Mi is rajtuk keresztül végezzük a külmissziót. Magyarországon 5 éve kezdődött ez a missziós mozgalom, eddig 90 ember juthatott el Észak-Afrika és a Közel-Kelet országaiba, például Marokkóba, Mauritániába, Egyiptomba, Jordániába, Izráelbe, Palesztinába, Törökországba és Irakba. Jómagam Afrikában és a Közel-Keleten is szolgálhattam a misszió tagjaként, Egyiptomban és Irakban töltöttem el két-két hetet.

Milyen szolgálatot végezhetnek a jelentkezők a kéthetes külföldi misszió során?

Már maga a kimenetel is úgy kezdődik, hogy egy keresztyén közösségben kap felkészítést minden jelentkező, majd utána egy nagyobb, általa megszólított keresztyén közösség támogatja imáival és anyagiakkal, hogy ki tudjon utazni missziós útjára. Akármelyik lehetséges úticélt választja, egy keresztyén közösségbe megy, ahol a közösség vezetője irányítja a kiérkezett kiscsoportot, hogy hirdessék az evangéliumot. Kint a missziós terepen délelőtti imádsággal, dicsőítéssel, előadásokkal indulnak a napok, utána kiscsoportokban párosával vagy hármasával elmennek a keresztyén vezető által megnevezett területekre, és ott a Szentlélek vezetése szerint szólnak azokhoz, akikhez az Úr vezeti őket. Nagyon sokszor megtapasztaltunk olyan csodákat, mint amiről az Apostolok cselekedeteiről szóló könyvben olvashatunk, amikor látjuk kívülről, hogyan munkálkodott Isten Kornéliusz és Péter apostol életében, majd összehozta a feleket. Mi is hasonló élményekben részesedünk, amikor rájövünk, hogy olyanokhoz vittük el az evangéliumot, akiknek szívében Isten már korábban munkálkodott.

Beszéljünk a részvétel feltételeiről: kik jelentkezhetnek és hogyan indul a felkészítés?

A legfontosabb feltétel, hogy a jelentkező Jézus Krisztusban hívő, elkötelezett keresztyén ember legyen, aki átadta neki életét és kész engedelmeskedni elhívásának. További kritérium, hogy 18 év feletti legyen a jelentkező, legalább középfokú angol nyelvtudással rendelkezzen és fizikailag bírja az utat, hiszen a külföldi utazás és misszió komoly állóképességet igényel. A kiutazás első lépése a Vision School tanfolyam elvégzése – ezt egyébként önállóan is el lehet végezni, tehát nem kötelező a tanfolyam végén a kiutazás, azonban a kiutazásnak mindenképp feltétele a tanfolyam elvégzése. Ha rajtam múlna, ezt a képzés javasolnám a teológiai alaptanterv részeként elvégezni, hiszen kiváló bevezetést nyújt a missziológiába. A Vision School-t évente kétszer hirdetjük meg, a tavaszi képzést április-május hónapokban, az őszit október-november hónapokban tartjuk. A tanfolyam 7×4 órás, személyes jelenlétet igénylő alkalmat jelent, valamint a tanfolyam közepén van egy kétnapos csendesnap, így tehát nyolc héten át tart a teljes képzés. Három helyszín is befogadta a tavaszi szemeszterben a Vision School képzést, melyek húsvét után egy héttel kezdődnek: a Budapest-Káposztásmegyeri gyülekezetben hétfő esténként, Debrecen belvárosban az „A Ház” nemzetközi gyülekezet székházában vasárnap délutánonként, kedd esténként pedig a Pécs-Belvárosi Református Egyházközségnél lehet teljesíteni a tanfolyamat.

Dobos Ágoston az elmúlt évben Dél-Koreában vett részt misszionáriusképző konferencián

Ha jól tudom, nemcsak népszerűsíti a lehetőséget, hanem személyesen is részt vett külmissziós utakon.

Pontosan, két alkalommal is, először Egyiptomban, majd Irakban. Mindkettő hatalmas, lelkileg nagyon megújító, megelevenítő élmény volt számomra. Amikor az ember komoly áldozatok révén kimegy, minden nap az volt a kívánságom, hogy Uram, ne hiábavaló legyen, hogy itt vagyok, hanem adj alkalmat, hogy minden nap valakinek elmondhassam az evangéliumot, akinek a szívében kaput nyitsz. Nagy öröm volt, hogy valóban minden nap adott erre Krisztus lehetőséget. Aztán amikor hazatér az ember, beül a karosszékbe és megnyugszik, hogy túl vagyok a nagy missziós utamon. De aztán rájöttem, hogy itthon ugyanúgy ott kell legyen a szívemben a vágy a misszióra, és ne csak „ellelkészkedjem” az időt a pályázatírásokkal, parókia és temető karbantartással vagy a gyülekezet gazdasági ügyeivel, hanem itthon is az a feladatom, hogy minden nap hirdessem az evangéliumot. Ebben sokat jelentett az a leleményesség, amit a missziói terep megkövetel, hogyha nincs is hivatalos alkalom, Isten mindig kaput nyit az evangéliumnak, hogy valóban olyan szőlővesszők legyünk, akik a szőlőtő nedvét és éltető erejét áteresztik. A missziós út másik jelentős hatása volt, hogy még inkább Krisztus központúvá tette a prédikációmat. A muszlim világban döbben rá az ember igazán arra, hogy milyen érdekes és szívfájdító, hogy a muszlim világ több milliárd embere a muszlim tanítások szerint hisznek Jézus Krisztusban, mint szent prófétában, aki a Szentlélektől fogant, Mária szülte, gyógyított, felment a mennybe, és hiszik, hogy visszajön és elhozza az ítéletet. Csak mit nem hisznek? Pontosan a két leglényegesebb dolgot: hogy valóban Isten fia volt és hogy meghalt a kereszten. De ha mi ezt nem hisszük, a legnagyobb fájdalmat okozzuk Krisztusnak, hiszen pont ezért jött, hogy bennünket megváltson. A bűneinket csak Isten fiaként tudta elhordozni, mert egy hétköznapi ember, egy próféta erre nem lett volna képes. Amikor a misszióm során egy muszlim fiatallal beszélgettem, akkor döbbentem rá, mennyire fontos, hogy minden alkalommal tanúságot tegyek arról, ez a két dolog miért is lényeges a mi hitünk szerint. Azóta is figyelek rá, hogy a prédikációm során ne csak megemlítsem Jézus Krisztus szerető tanítását, hanem minden alkalommal elmondjam, hogy a kereszthalállal váltotta meg bűneinket.

Megismerhettük, hogy milyen pozitív hozadéka lehet ezeknek a rövid, távoli tájakon végzett missziónak. Mik szoktak lenni a leggyakoribb kifogások, amelyek miatt mégsem indul el valaki erre a szolgálatra?

A legtöbb ember azt gondolja, hogy itt, a közvetlen környezetemben is sok hitetlen ember van, én értük vagyok felelős, éppen ezért nem érzem feladatomnak vagy elhívásomnak az eléretlen népek felé való szolgálatot. De mit mond Jézus? „Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1,8) A bel- és külmisszió nem egy olyan megbízatás, amit egymás után kell végezni, hanem egyidejűleg kell szolgálni. A tanítványok sem akkor mentek Júdeába és Samáriába, amikor Jeruzsálemben már mindenki megtért. Másik fontos érvem a külmisszió mellett, hogy óriási különbség van egy magyarországi, Krisztusban nem hívő és egy muszlim országbeli Krisztusban nem hívő ember között. Míg egy európai, vagy éppen egy magyar ember élete során legalább néhány alkalommal fogja hallani az evangéliumot egy barátja esküvőjén vagy egy családtag, ismerős temetésén, addig egy muszlim országban a legnagyobb valószínűséggel soha nem fognak találkozni keresztyénnel és nem fogja hallani az evangéliumot. Ahogyan tehát a kenyér elosztásában, ugyanúgy a lelki kenyér elosztásában is óriási nagy egyenlőtlenség van a világban, és ezért szükséges nekünk tenni azért, hogy ezt az egyenlőtlenséget és igazságtalanságot áthidaljuk.

A Vision School tavaszi képzésére az alábbi linken keresztül lehet jelentkezni 2024. április 2-ig: VISION SCHOOL

További kérdés esetén érdeklődni lehet a dobos.agoston@gmail.com e-mail címen.

A Magyar Református Szeretetszolgálat évente több tízezer család számára nyújt segítő kezet adományain és felzárkóztató programjain keresztül, valamint rendszeresen támogatja azokat az intézményeket is, akik a betegek, árvák, idősek, bajbajutottak megsegítéséért szolgálnak. Ebben a szolgálatban kiemelt jelentőségű a Magyarországi Református Egyház fenntartásában működő Bethesda Gyermekkórház, ahol napi száznyi gyermek gyógyításáért és ellátásáért felelnek a szakemberek, de emellett a diakóniára, a lelkigondozásra, a nehéz helyzetben lévő családok vigasztalására, támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta segíti a Bethesda Gyermekkórház a hazánkba menekült gyermekeket. A Magyar Református Szeretetszolgálat ellátási helyszínein is rendszeresen részt vettek a menekülők helyszíni vizsgálataiban, segítésében, és szükség esetén a gyermekek kórházi ellátásában. A menekülőkért végzett szolgálatukat a Magyar Református Szeretetszolgálat idén nyáron anyagilag is támogathatta, de Juhász Márton ügyvezető igazgató kiemelte, hogy az együttműködés elsősorban nem eszközökben, kilókban vagy összegekben mérhető, hanem lelki tartalomban. „Nyár elején történt már egy beszerzés hasonló értékben, melyekből ambuláns vérnyomásmérő monitorokat, pulzoximétereket és egyéb informatikai eszközöket tudott megvásárolni az intézmény. A mostani megállapodásnak köszönhetően újabb speciális gyógyászati eszközök beszerzéséhez segíthetjük hozzá a Bethesda Gyermekkórházat, melyeket a jövőben a menekült gyermekek ellátása során tudnak hasznosítani”. Juhász Márton hozzátette: örül, hogy az anyagi támogatás mellett újabb 3000 Mentő Mackót is átadhat, melyekkel a kórházi ellátásra szoruló gyermekeket ajándékozhatják meg.

Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója elmondta, hogy a háború kitörése óta 1300 járóbeteget láttak el, valamint száznál több fekvőbetege is volt az intézménynek. „Hosszú évtizedek óta állunk a menekültek, valamint a kárpátaljai magyarok szolgálatára. Az egyik legnagyobb gyermekkórházként rengeteg feladatunk van a menekültek ellátását illetően. Ezekben az esetekben nagyon komplex ellátási igény jelentkezik, a családok elhelyezésétől kezdve rengeteg szociális és karitatív kérdés is megjelenik, melyek megválaszolásában jó társra találtunk a Magyar Református Szeretetszolgálatban.” – méltatta az együttműködést a főigazgató.

Az alapítvány menekültmissziós támogatásának köszönhetően olyan műszerek kerülhettek beszerzésre, melyeket más forrásból nem tudott volna megvásárolni az intézmény. „Régi vágyunk volt már annak az aktív, összecsukható kerekesszéknek a beszerzése, mellyel most elsőként egy menekült gyermeket tudunk segíteni mozgásában. Olyan hiánypótló eszközöket kaptunk, melyek a betegek kényelmét és szakszerű ellátását biztosítják.” – mutatta be az eddig megvásárolt eszközöket dr. Kollák Zita, a Bethesda Gyermekkórház orvosigazgató-helyettese. A most aláírt támogatási szerződésnek köszönhetően tovább bővülhet a gyermekkórház eszközparkja: a speciális kerekesszék mellett egy ultrahangos hólyagtelítettség mérő készüléket vásárol a gyermekkórház, amely mobil szűrővizsgálatok esetén is hasznosítható a jövőben.

A támogatási szerződés aláírását követően a kórházi fekvőbeteg osztályokon tettek látogatást a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai, akik az első Mentő Mackókat át is adták a kezelés alatt álló gyermekek számára.