A jelenlét értékeit kerestük felzárkózási szakmai konferenciánkon

Mik a Felzárkózó Települések program erősségei európai perspektívából? Mik az elismerésre méltó eredmények, és mik a hiányérzetek kormányzati szinten a programmal kapcsolatban? Miért nehéz jelen lenni a családok és gyermekek életében? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ október 22-én szakmai konferenciánkon, mely szakmai nap a Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Református Szeretetszolgálat közötti együttműködési megállapodás megkötésének helyszínéül is szolgált.

Munkahelyek hiánya, közlekedési krízis, jellemzően alacsony iskolai végzettség, rossz egészségügyi mutatók – ezek a problémák juthatnak elsőként eszünkbe, ha a hátrányos helyzetű településeke gondolunk. Felzárkózó Települések elnevezéssel 2019 nyarán indult el az a hosszú távú kormányzati program, amely hazánk 300 legnehezebb helyzetben lévő települését kívánja segíteni. A jelenleg Európai Uniós finanszírozású program hazánkban 28 egyházi és civil szervezet közreműködésével kerül megvalósításra, alapjául pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által kidolgozott jelenlét-módszertan szolgál. A Magyar Református Szeretetszolgálat második legnagyobb megvalósítóként 63 településen végez szolgálatot.

A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Károli Gáspár Református Egyetem 2026. október 22-i szakmai konferenciájának központi témája a jelenlét értékei voltak. A szakmai nap Petrócziné Petrov Anita lelkipásztor, a bagaméri Jelenlét Pont vezetője áhítatával indult, majd Prof. Dr. Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket. „Fontosnak tartom, hogy olyan képzéseket tartunk és folytatunk, melynek végén a szociális munkások, a szociálpedagógusok, a pszichológusok az emberek életében valóban jelen lesznek. A jelenlétünk egyik formája tehát, hogy olyan fiatalokat képzünk, akik hasznos segítő szakemberei lesznek a társadalomnak.” Hozzátette: az egyetem segítő jelenlétének másik megnyilvánulása, hogy maguk is rendszeresen szerveznek adománygyűjtéseket, nélkülözésben élőket, például hajléktalanokat segítő missziókat, így a társadalmi felelősségvállalás a mindennapokban is tetten érhető elhívás az egyetem életében. A felsőoktatási intézmény évek óta szoros kapcsolatot ápol a Magyar Református Szeretetszolgálattal, melyet ezen a napon hivatalos alapokra helyeztek a szervezetek. Az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírása előtt dr. Czibere Károly, a Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke köszönte meg a partnerséget az egyetem vezetőségének. „A köztünk lévő kapcsolat lehetővé teszi a szakmai tudás és a gyakorlati tapasztalat folyamatos áramlását. Összekötnek minket a közös értékek is, hiszen a Szeretetszolgálat az egyház segítő szervezeteként, valamint az egyetem a szakemberképzéssel azt az üzenetet hordozza a társadalom felé: látjuk a sebeket, a nehézségeket, mi pedig odalépünk, és megpróáljuk bekötözni azokat.” Hangsúlyozta, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat számára kiemelten fontos, hogy professzionális szakmai munkát végezzen, ezért is nélkülözhetetlen a partnerség a Károli Gáspár Református Egyetemmel. Dr. Czibere Károly köszöntőjében kitért a Felzárkózó Települések program tapasztalataira, és fontosnak nevezte a szakmai értékelés elvégzését. A program erényei közé sorolta az interprofesszionális együttműködést és a közösségek megerősítésén keresztül történő fejlesztést. A hiányzó szolgáltatások kiváltására irányuló törekvést illúziónak nevezte, a meglévő szolgáltatásokkal – például gyermekjólét – együttműködést szorgalmazta.

A konferencia első szakmai előadása a jelenlét értékeire mutatott rá európai kitekintésből. Dr. Kullmann Ádám, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóságának programmenedzsere ismertette a Felzárkózó Települések program erősségeit a korábbi időszakok perspektívájából, de kitért a felmerülő korlátok és előrelépési lehetőségek kérdésére is, köztük a települések közötti erősebb differenciálás szükségességére vagy a jelenlét szolgáltatás törvényi szabályozásának lehetővé tételére.

Dr. Sziklai István szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociálpolitikai Tanszékének egyetemi docense a Felzárkózó Települések program erősségeire és hiányaira mutatott rá. Előadásában kiemelte, hogy vitathatatlan eredményeket tudnak felmutatni a megvalósító szervezetek az elmúlt évekből, melyeket a Kormány is elismer, viszont jelen állapotban nem mérhető, hogy valódi társadalmi hatást tudott-e elérni a program. A konferencia résztvevőinek kérdéseire is készséggel válaszolt dr. Sziklai István helyettes államtitkár, melyek között az önkormányzatok szerepe, finanszírozási lehetőségek, valamint a lakhatási nehézségek is felmerültek.

Milyen szerepet játszanak a szociális szövetkezetek és a társadalmi vállalkozások a mindennapokban? És tulajdonképpen mi is az a fair trade, vagyis méltányos kereskedelem? Dr. Czagány Gábor lelkipásztor, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense erről szóló ismeretterjesztő előadását követően dr. Balogh Róbert lelkipásztor, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető-helyettese teológiai előadásában és személyes bizonyságtételében világított rá azokra a bibliai példákra, melyek Jézus periférián lévők közötti jelenlétét mutatják meg. A konferencia kerekasztal beszélgetésén a Felzárkózó Települések program megvalósító szervezeteinek vendégei osztották meg egymással látásukat és terepi tapasztalatukat. Katona Viktóriával, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatójával Decsi-Bíró Adrienn, a Katolikus Karitász felzárkózási ágazatvezetője, Bereczki Erika, a Magyar Vöröskereszt FETE koordinátora, Barna Róbert, a Dél-borsodi Romák Integrációját Elősegítő Egyesület elnöke és Moravcsik Lászlót, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat projektvezetője beszélgetett.

A szakmai nap délutáni szekciójában a jelenlét nehézségei kerültek a középpontba. Dr. Szászi Andrea lelkipásztor, hittanoktató-vallástanár, a Református Pedagógiai Intézet katechetikai-igazgatóhelyettese előadásában a jelenlét öt „ellenségeként” a megmentő reflexet, az idő és teljesítmény csapdáját, az érzelmi túlterhelődést, a belső értékkonfliktust, valamint a kimerülést és kiégést azonosította. A konferencia zárásaként dr. Nagy Zita Éva szociológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi adjunktusa, a Magyar Református Szeretetszolgálat Felzárkózó Települések programjának munkatársa ismertette kutatási eredményeit a fiatalok életében való jelenlét lehetőségeivel kapcsolatban. A szakmai kutatásban 15-29 év közötti, felzárkózó településeken élő fiatalok körében végeztek kérdőíves felmérést – melynek feldolgozása és értékelése még jelenleg is zajlik -, azonban máris igazolódni látszik Amartya Sen elmélete, miszerint a gazdasági szegénység nem önjogán hat a pszichés jóllétre, hanem a társadalmi-relációs képesség közvetítésével.

A jelenlét értékei felzárkózási szakmai konferencia rámutatott: a hétköznapi kérdések és nehézségek mellett is számos, akár életeket megváltoztatható eredmények is felmutathatóak a Felzárkózó települések programban – éppen ezért folytatjuk tovább elhivatott munkánkat a hátrányos helyzetű településeken.